Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el!
A vajdasági magyarság, az anyaország és a Kárpát-medencei magyar térségek érdekképviseleti szervezetei képviselőinek, valamint magas rangú állami tisztségviselők részvételével tartottak pénteken Szabadkán ünnepi tanácskozást a Kedvezménytörvény hatályba lépésének és a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) Polgári Egyesület megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából. A rendezvény díszvendégei dr. Semjén Zsolt, Magyarország nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettese és Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára voltak, míg fővédnöke Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt. A rendezvényen nemcsak a CMH tevékenységét, valamint a nemzetegyesítés eddigi állomásait járták körbe a résztvevők, hanem az Ukrajna elleni orosz agresszióval, illetve a magyar nemzet egységéből fakadó eszmékkel összefüggésben a kárpátaljai magyarság megsegítésének a fontosságát hangsúlyozták. Ennek szellemiségében a tanácskozás résztvevői elfogadták az állásfoglalást, amelyben „testvéri együttérzésükről biztosították a kárpátaljai magyarokat”, kifejezve annak reményét, hogy a vérontás mielőbb befejeződik.
A CMH eddigi szerteágazó tevékenységét és a magyar közösség mindennapjaiban betöltött szerepét Dudás Károly elnök és BúsOttó koordinátor ismertették.
A magyar nemzet egyrészt kultúrnemzet, amit a magyar nyelv, a magyar történelmi sorsközösség tudata, a csodálatos magyar kultúra közössége tart össze, másrészt pedig politikai nemzet, amit a magyar közjog, a magyar alkotmányosság tart össze vasabronccsal, emelte ki alkalmi előadásában Semjén Zsolt.
A közjogi kötelék és a kulturális kötelék egymást erősítve tartotta meg a nemzetet, hol az egyik, hol a másik abroncs tartotta meg a nemzet különböző részeit az egész magyarság tekintetében, emelte ki előadásának folytatásában Semjén Zsolt.
– A Szent Koronához való kötődés okán természetes volt, hogy a magyarság, főleg Trianon katasztrófája után, keresse azt, ami a kultúrnemzet egységén túlmenően közjogi értelemben is összetarthatja. Ezért volt történelmi tett a magyar igazolvány, amely az első volt, ami közjogi értelemben vett köteléket hozott létre a külhoni magyarság és a magyar állam között. Ez persze nem teljes értékű közjogi kötelék volt, ám mégis fontos szimbóluma volt az összetartozásnak. Ezt követően jött az állampolgárság kérdése. Lelki Trianont okozott az, hogy Gyurcsány Ferenccel az akkori magyar kormány nem átallott a saját nemzete ellen kampányolni, hogy közjogi értelemben kirekessze a külhoni magyarságot a magyar nemzetből. Ezért volt az, hogy 2010-ben, amikor létrejött a kétharmad, amikor még meg sem alakult az Országgyűlés, Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval benyújtottuk azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy minden magyar teljes jogú állampolgár lehessen. Úgy éreztük, ez erkölcsi kötelességünk. Az állampolgárságnak a megadása tette lehetővé a nemzetnek a közjogi egyesítését. Az elmúlt időszakban a magyar államrezonnak az volt a legnagyobb teljesítménye, hogy mostanra jóval több mint 1,1 millió nemzettársunk vált polgártársunkká – fogalmazott Semjén Zsolt.
A különböző támogatásformákkal a kettős állampolgárság lehetővé tette a nemzet szellemi egyesítését, míg a gazdaságfejlesztés által azt, hogy ne csak az identitását őrizhesse meg a magyarság, hanem meg is tudjon élni a szülőföldjén, emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Mint arra rámutatott: „Ahhoz, hogy ez a nemzetpolitika és a gazdaságfejlesztés folytatódhasson, az kell, hogy például itt, a Vajdaságban, ki tudjuk használni azt a szerencsés csillagállást, amit az Orbán–Vučić–Pásztor együttműködés jelent. Ez az érdeke Magyarországnak, ez az érdeke Szerbiának és különösen is ez az érdeke a vajdasági magyarságnak.”
A CSELEKVŐ NEMZET ŐRIZ ÉS ÉPÍTKEZIK
A folytatásban Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szólt az egybegyűltekhez, megjegyezvén, hogy amikor megalakultak az első CMH-irodák, az alapítók feltehetőleg nem gondolták, hogy a következő 20 évnek olyan biztos pontjait állítják fel a Vajdaságban, amelyek példaként szolgálnak majd az egész Kárpát-medence magyarsága számára és azt a tevékeny munkát kezdik el végezni, amelyik elvezet ahhoz, hogy egységes magyar nemzetről lehessen beszélni. Ez a nemzetrész az elmúlt évtizedekben példát mutatott helytállásból és kitartásból, megmutatta, hogy hogyan kell itthon maradni, illetve megerősíteni a nemzetek közötti együttműködést, ezzel pedig a történelmi megbékélés példaképévé vált, hangsúlyozta Potápi Árpád János, majd emlékeztetett, hogy az idei esztendő a cselekvő nemzet éve program jegyében telik. Cselekvő nemzetről akkor lehet beszélni, ha a nemzet megvédi eddigi eredményeit és megtesz mindent annak érdekében, hogy ezekre építve jövőt tudjon alkotni, mutatott rá az államtitkár. Mint azt kifejtette, akkor is cselekvő nemzetről beszéltek, amikor az elmúlt időszakban a Kárpát-medencében 3 ezer egyházi közösségi teret, templomot újítottak fel, illetve építettek, ezer bölcsödét és óvodát újítottak fel, illetve építettek, valamint iskolákat alapítottak, az oktatási, a kulturális, az egyházi, a szociális és az egészségügyi intézmények megerősítésének a céljával.
Potápi Árpád János: A cselekvő nemzet megvédi eddigi eredményeit és megtesz mindent, hogy ezekre építve jövőt tudjon alkotni (Molnár Edvárd felvltele)
– Amikor intézményekről beszélünk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy ezek egyik legfontosabb színtere a politikai intézményrendszer. Csak akkor tudunk cselekvő nemzetről beszélni, ha a politikai intézményrendszert erősen tartjuk és megerősítjük. Az elmúlt több mint egy évtized erről szólt, így a magyarság számarányának megfelelően, vagy azon felül ért el történelmi sikereket. A Vajdaságban rendre sikerült felülmúlni saját eredményeinket, ez csakis az összefogásnak volt köszönhető. A cselekvésnek az egyik legfontosabb eszköze a választásokon való részvétel. A magyarság érdekképviseleti rendszerét csakis akkor tudjuk megerősíteni, ha részt veszünk a választásokon. Április 3-án nemcsak magyarországi országgyűlési választásokat és népszavazást tartanak, hanem szerbiai parlamenti választást, elnökválasztást és néhány helyi önkormányzatban helyi választást is. Nekünk, magyaroknak, kötelességünk minden választáson részt venni és támogatni a nemzetépítő munkát. Ezért arra kérem vajdasági honfitársainkat, hogy levélszavazataikat pontosan és időben juttassák vissza, támogassák a Fidesz–KDNP szövetségét és további kormánymunkáját, Szerbiában pedig a VMSZ-t támogassák, ezzel megerősítve a magyar érdekképviseletet – hallhatták az egybegyűltek.
Potápi Árpád János az ukrajnai válság kapcsán kitért a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetére, mondván, hogy habár a háború nem érte el a kárpátaljai térséget, a magyarok ebből nem tudják kivonni magukat. A többi régióban élő magyaroknak az a feladata, hogy minden segítséget megadjanak az ott élő magyaroknak és mindenki másnak Ukrajnában, mondta Potápi Árpád János, majd elégedettséggel nyugtázta, hogy a Híd Kárpátaljáért segélyprogramnak köszönhetően az egész Kárpát-medence megmozdult és gyűjti az adományokat.
A NEMZETILEG ELKÖTELEZETT ERŐK OLDALÁN ÁLLNAK
Alkalmi beszédének bevezetőjében Pásztor István szintén a kárpátaljai magyarsággal való szolidaritás szükségszerűségét hangsúlyozta, arról biztosítván a jelenlevő Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét, hogy a vajdasági magyar közösség aggódik a kárpátaljai magyarságért és mindig számíthat a segítségére. Pásztor István megerősítette, hogy a VMSZ adománygyűjtő akciót indít, az adományokat a Híd Kárpátaljáért keretében juttatják el azok számára, akiknek arra szükségük van. Pásztor István azt is kifejtette, hogy „mérhetetlenül felelőtlennek, kártékonynak és életveszélyesnek tartja azt, amit a magyarországi ellenzék tesz a kampányban. Nincsen olyan politikai haszon, aminek a reményében bárki jogosultságot kapna a kárpátaljai magyarok megbántására. Mint hozzátette, azt javasolja, hogy ezt fejezzék be és ne tüntessék fel a kárpátaljai magyar közösség tagjait veszélyforrásként.
Húsz évvel ezelőtt, 2002. január 1-jén hatályba lépett a kedvezménytörvény, majd néhány nappal később elkezdett működni a CMH, emlékeztetett Pásztor István, mondván, hogy a CMH életútja azt bizonyítja, hogy egy nemzetpolitikai relevanciával rendelkező szervezet miként fejlődhet, a státusztörvény pedig azt szemlélteti, hogy miként kell észszerűen politizálni. Ennek a törvénynek köszönhetően talpon maradt és megerősödött a nemzetegyesítés gondolata, összekovácsolódtak a nemzetileg elkötelezett politikai erők, ezzel megteremtve az alapfeltételeit a 2010-ben bekövetkezett fordulatnak, fogalmazott a VMSZ elnöke.
– Az elmúlt két évtizedben a magyar politikai színtér, beleértve a vajdaságit, kettéhasadt. Vannak a nemzetileg elkötelezettek, és azok, akik nem. Azok, akik látnak bennünket határon túliakat, és azok, akik nem. Egyesek abban érdekeltek, hogy a mi jogaink és támogatásunk bővüljön, mások abban, hogy ne. Mi továbbra is abban vagyunk érdekeltek, hogy a nemzetileg elkötelezett erők irányítsák Magyarországot. Elképzelhetetlennek tartom, hogy április 3-a után ne a Fidesz–KDNP-nek legyen parlamenti többsége és ne ők alakítsanak kormányt. Ha ez bekövetkezne, akkor az egyenlő lenne a nemzeti katasztrófával. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a Fidesz–KDNP negyedik ciklusban is kormányozhasson. Tenni fogunk azért, hogy ez így legyen. A VMSZ minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy egyetlen szavazólap se maradjon kitöltetlen, egyetlen levélszavazat se legyen érvénytelen, és mindenki ünneplőbe tudja öltöztetni a lelkét április 3-án este – osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel Pásztor István.
A vajdasági magyarság, az anyaország és a Kárpát-medencei magyar térségek érdekképviseleti szervezetei képviselői és magas rangú állami tisztségviselők (Molnár Edvárd felvltele)
A rendezvényt többek között Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Délvidéki és Diaszpóra Főosztályának vezetője, dr. Szabó Tibor, a HTMH egykori elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és román miniszterelnök-helyettes, Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) elnöke, dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért tiszteletbeli elnöke, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Pálinkás Gábor, Magyarország belgrádi nagykövetségének első beosztottja és Csallóközi Eszter, a Szabadkai Főkonzulátus főkonzulja tisztelte meg jelenlétével.
