Területeket szerzett vissza az ukrán haderő Bahmutnál. Kína a harcok beszüntetését szeretné elérni. A béketárgyalások elősegítése érdekében egy magas rangú tisztségviselője hétfőtől több országot is felkeres.
A kínai külügyminisztérium bejelentette, hogy az eurázsiai ügyekért felelős képviselője hétfőtől Ukrajnába, Lengyelországba, Franciaországba, Németországba és Oroszországba látogat, „a béketárgyalások előmozdítása érdekében”. Hszi Csin-ping kínai elnök áprilisban telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán hivatali partnerével, s már akkor jelezte, hogy küldöttséget küld a régióba a béketárgyalások ügyében.
Kína békét szeretne és a tűzszüneti tárgyalások mielőbbi megkezdését. Februárban tizenkét pontos békejavaslatot is megfogalmazott, amelyet Kijev nem fogad el teljes egészében.
A Nyugat régóta sürgeti Pekinget, hogy vegyen részt a konfliktus megoldásában. Most úgy tűnik, a megszólított fontos lépésre szánta el magát.
A harctéren egyelőre nem sok jel utal arra, hogy közel lenne a béke. Bahmutból és környékéről továbbra is összecsapásokról érkeztek hírek. Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint csapataik a héten egy ellentámadásban két kilométert nyomultak előre a városnál, amelyről az oroszok azt állítják, hogy a nagy részét már elfoglalták.
Minden eltűnik, ami a szovjet, avagy orosz érát idézi. Pénteken a II. világháborúban elesett szovjet harcosoknak állított emlékművet szedték szét a lvovi térségben található Pnikut településen (AP/Beta)
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoshadsereg vezére elismerte az ukrán területszerzést Bahmutnál, az orosz hadügyminisztérium azonban tagadta ezt. Prigozsin a helyszínre invitálta az orosz reguláris erők képviselőit, hogy személyesen győződjenek meg a helyzetről. A két fél között hónapok óta egyre nagyobb a feszültség. A Wagner-vezér ugyanis rendszeresen azzal vádolja a hadügyminisztériumot, hogy a zsoldosoknak nem biztosít elég lőszert.
Orosz haditudósítók közben arról számoltak be, hogy az ukrán erők csapatokat vonnak össze Harkiv környékén. Ebből arra következtettek, hogy az oroszországi Belgorod, Kurszk, vagy Brjanszk régiót akarják megtámadni. Néhányan úgy vélik, az ukrán egységek határmenti települések elfoglalásával akarják provokálni az orosz erőket.
Harkiv az orosz–ukrán határtól 20 kilométerre található. Ennek ellenére, kicsi a valószínűsége, hogy Ukrajna támadást indítana a szomszédja ellen, mert ezzel kiszélesedne a háború, amit a nyugati országok sem néznének jó szemmel.
Moszkva arról tájékoztatott, hogy az ukrán erők Szoledar térségében indítottak támadást, de nem törték át az orosz védelmet. Ennek ellenére az orosz erők a front egy részén „kedvezőbb védelmi pozíciókba” húzódtak vissza – ismerte el egyik képviselőjük.
A TASZSZ hírügynökség úgy értesült, hogy 60 nappal meghosszabbíthatják a hamarosan lejáró ukrán–orosz gabonamegállapodást. A gabonaexportot segítő egyezséget tavaly júliusban kötötték meg Kijev és Moszkva képviselői, Törökország és az ENSZ támogatásával. A megállapodás május 18-án jár le.
Washington már megsürgette a gabonaexportra vonatkozó ENSZ-program meghosszabbítását, s felszólította Moszkvát, hogy továbbra is vegyen részt benne. Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet szerint Oroszország nehezíti a szállításokat. Cáfolta ugyanakkor azt a moszkvai állítást, hogy az orosz élelmiszer- és műtrágyaexportot szankciók sújtanák.
Ukrajna a lefoglalt orosz vagyon értékesítésére készül. Rusztem Umerov, az állami vagyonkezelő alap vezetője arról tájékoztatott, hogy a vagyontárgyakat árverésre bocsájtják, a bevételt pedig az ország újjáépítésére fordítják. Szerinte az idén 102 vagyontárgy – egyebek mellett autók és ingatlanok – kerülnek kalapács alá. Az első árveréseket a tavasz végén, vagy a nyár elején tarthatják meg.
Nyitókép: Az egykori városnegyed a kelet-ukrajnai Marjinkában a 80 évvel ezelőtti Sztalingradot idézi. Itt folynak továbbra is a leghevesebb harcok (Fotó: AP/Beta)
