A G20-csoport vezetői a hétvégi római csúcstalálkozójukon megállapodtak, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az általános felmelegedést. Az AFP francia hírügynökség szerint a G20-csoport megerősítette a párizsi klímaegyezményben lefektetett célt, vagyis jóval 2 Celsius-fok alatt kívánja tartja az átlaghőmérséklet növekedését, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy azt az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva 1,5 Celsius-fokra korlátozza, ami jelentős és hatékony lépéseket és kötelezettségvállalásokat igényel minden ország részéről.
A megállapodás hangneme szigorúbb, mint a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményé, közölték a tárgyalásokon résztvevő diplomaták az AFP-vel. A párizsi egyezmény célja az általános felmelegedés szintjének az ipari forradalom előtti szinthez képest jóval 2 Celsius-fok, lehetőség szerint 1,5 Celsius-fok alatt tartása, azóta azonban az utóbbi cél vált elsődlegessé.
A G20-országcsoport vezetői abban is egyetértettek, hogy támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását, egyben felszólították mindazokat az országokat és joghatóságokat, amelyek együttműködnek az OECD 15 pontból álló, adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting, röviden BEPS) elleni akciótervének végrehajtásában, hogy mielőbb dolgozzák ki a modell szabályait és a többoldalú eszközöket, ahogyan az a részletes végrehajtási tervben szerepel, hogy az új szabályozás globális szinten 2023-ban életbe léphessen. Mint ismeretes, az OECD 2019-ben kezdte kidolgozni a globális minimumadó-szabályozás keretrendszerét. Az októberben 136 ország által Párizsban elfogadott megállapodás lényege, hogy a jövőben egységesen, 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok a multinacionális vállalatokra, köztük az olyan óriáscégekre, mint a Google, az Amazon, a Facebook, a Microsoft és az Apple, megnehezítve számukra az adóelkerülést, amelyet úgy értek el, hogy alacsony adózású országokban hoztak létre irodákat.
A G20 római csúcstalálkozóját szombaton Mario Draghi olasz miniszterelnök nyitotta meg, aki nagyobb mértékű nemzetközi együttműködést kért a politikai vezetőktől a koronavírus-világjárvány és a klímaváltozás elleni küzdelem, valamint a globális gazdaság helyreállítása jegyében. Az olasz kormányfő felszólította az országok vezetőit: tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megvalósulhassanak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) céljai, amelyek értelmében 2021 végéig a globális lakosság 40, 2022 közepéig pedig 70 százalékát beoltják.
A tanácskozáson videokapcsolaton keresztül felszólaló Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a WHO által jóváhagyott, koronavírus elleni vakcinák kölcsönös elismerésére szólított fel. A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint Hszi azt mondta: országa hajlandó együttműködni minden féllel annak érdekében, hogy a fejlődő országok még könnyebben hozzájuthassanak a koronavírus elleni védőoltásokhoz. Kijelentette: támogatják, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a lehető leghamarabb döntést hozzon a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonjogi védelmének feloldásáról, egyúttal felszólította a vakcinagyártó cégeket, hogy bátran bocsássák a technológiát a fejlődő országok rendelkezésére. Hszi arra kérte a G20-tagállamokat, hogy mutassanak példát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a fejlődő országokat pedig lássák el technológiával és finanszírozással ezen a területen. Az elnök közölte: a kínai gazdaság már a zöld átmenet útján van. Megismételte a 2020-as G20-csúcson tett kijelentését, amelynek értelmében Kína még 2030 előtt megpróbálja elkezdeni szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését, mindezt annak érdekében, hogy még 2060 előtt megszüntesse a kibocsátást.
A római G20-csúcson szintén videokapcsolaton keresztül résztvevő orosz elnök a koronavírus elleni védettségi igazolások gyors, kölcsönös elismerését szorgalmazta. A Kreml közleménye szerint Putyin kijelentette: javasolják, hogy a G20-tagállamok egészségügyi minisztériumai azonnal kezdjenek el foglalkozni ezzel az üggyel. Az államfő felszólította a WHO-t, hogy gyorsítsa fel az újabb készítmények tesztelését. Putyin felelősségteljes fellépésre szólított fel az energiapiacon a magas gázárak tekintetében. Ezenkívül intézkedéseket is szorgalmazott világszerte, elkerülendő a magas inflációt.
A Fehér Ház közleménye szerint az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetői a csúcs keretében egyeztettek egymással az Irán nukleáris programját szabályozó, 2015-ös hathatalmi megállapodás helyreállításáról szóló tárgyalásokról a közös álláspont érdekében. A négy ország közös közleménye szerint vezetőik felszólítják Iránt, hogy mihamarabb térjen vissza a tárgyalásokhoz. Angela Merkel leköszönő német kancellár úgy vélekedett, hogy ideje arról beszélni, mi a teendő annak biztosítása érdekében, hogy Irán ne juthasson hozzá nukleáris fegyverekhez.
A csúcstalálkozó idején tiltakozásokat is tartottak az olasz fővárosban. Az Olasz Kommunista Párt (PCI) a kormány ellen tüntetett, amely szerinte nem a munkások érdekeit szolgálja. Szombat reggel néhány tucat ülősztrájkoló klímaaktivista zárta le a csúcs helyszínére vezető utat. A felvételek tanúsága szerint a rendőrök elcipelték az úttestről a sztrájkolókat, akik később a belvárosba indultak. Olaszország fokozta a rendőri jelenlétet a tanácskozás idejére, a fővárosba a biztonsági erők csaknem 5300 tagját vezényelték erősítésként. A hadsereg mintegy kétezer katonával biztosította a főbb helyszínek, a vasútállomások, a látványosságok, a nagykövetségek és a minisztériumi épületek környékét.
A G20 vezetői először tartottak személyesen tanácskozást a koronavírus-világjárvány kezdete óta. A tanácskozáson részt vett többek között Joe Biden amerikai, Emmanuel Macron francia, Jair Bolsonaro brazil, valamint a kínai és az orosz elnök, igaz, utóbbiak videókapcsolaton keresztül. A résztvevők között ott volt továbbá Boris Johnson brit, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Angela Merkel, a leköszönő német kancellár, illetve leendő utódja, Olaf Scholz is. Rajtuk kívül jelen volt Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója, António Guterres ENSZ-főtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, valamint sokan mások is.
