Százhúsz éve, 1901. december 5-én született Walt Disney amerikai rajzfilmrendező, producer, üzletember, minden idők legtöbb Oscar-díjjal kitüntetett filmes személyisége, számtalan népszerű rajzfilmfigura megalkotója.
Walter Elias Disney gyerekkora nélkülözések közepette telt, így nem csoda, hogy 1917-ben, amikor az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, azonnal jelentkezett a seregbe. Mivel még csak 16 éves volt, elutasították, de sikerült sofőrnek beügyeskednie magát a vöröskereszthez. Rajzmániája már ekkor megmutatkozott, a fronton mentőautójára álcázás helyett képeit festette. Hazatérve egy Ub Iwerks nevű, hozzá hasonlóan koldusszegény grafikussal társult, de együtt sem jutottak egyről a kettőre.
Disney azt vette a fejébe, hogy filmrendező lesz, minden stúdióhoz bekopogott, de mindenhonnan kidobták. Végül Oszvald, a nyúl című sorozatát megvették, de csak azért, hogy ellopják; a jogokat csak halála után tudta az immár mamutcég Disney visszavásárolni. Walt Disney nem csüggedt: egy vonatutazás közben találta ki Mickey egér figuráját, aki két némafilm után 1928. november 18-án a Vili gőzös című filmben meg is szólalt, mégpedig Disney hangján. A kedves rágcsáló pillanatok alatt a közönség kedvence lett, Disney pedig 1932-ben egyszerre két Oscar-díjat kapott: egy „rendeset” a Virágok és fák című első színes rajzfilmért és egy különlegeset Miki egér megalkotásáért.
Ezután - nem törődve azzal, hogy Hollywoodban mindenki bolondnak tartja - elkészítette a világ első egész estét betöltő rajzfilmjét, méghozzá színes kivitelben. A példátlanul nagy összegbe, másfél millió dollárba kerülő Hófehérke és a hét törpe átütő sikert aratott: csak 1938-ban nyolcmillió dollárt hozott a konyhára. Disney elvéhez hűen, amely szerint „nem azért készítek filmeket, hogy pénzt keressek, hanem azért keresek pénzt, hogy jobb filmeket gyárthassak”, a bevételből új stúdiót épített. Hamarosan bemutatták a Pinokkió, a Bambi, a Dumbó című rajzfilmjeit, figurái pedig olyan kedvencekkel gyarapodtak, mint Donald kacsa, Plutó és Goofy.
A második világháborúban a Disney-stúdió is haditermelésre állt át, Donald kacsa például elsőként jelentkezett a hadseregbe. A harcok elcsitultával Disney újabb és újabb ötletekkel állt elő: az egész estés szórakozás érdekében rövid rajzfilmeket „csomagolt” össze, mozikba került az Alice Csodaországban, a Pán Péter, a Hamupipőke, a 101 kiskutya, műsorai hetente jelentkeztek a tévében. 1955-ben megnyitotta kapuit a Disneyland, később szórakoztató park létesült Floridában, Japánban és Franciaországban is.
Walt Disney 1966. december 15-én hunyt el tüdőrákban, hamvait a Csendes-óceánba szórták. Hagyatéka több mint 400 rövid, 22 hosszabb rajzfilm és tucatnyi játékfilm, továbbá 26 Oscar-díj, ami világrekord (a kitüntetésre 59 alkalommal jelölték, ami szintén rekord). Disney utolsó Oscar-díját - posztumusz - 1968-ban a Micimackó lármás napja producereként kapta, amely a legjobb rövid animációsfilmnek járó aranyszobrocskát nyerte el. Oscar-díjai mellett birtokában volt a többi közt három Golden Globe- és két Emmy-díj, 1960 óta csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát.
