„Jegyezzék meg: azért vagyunk itt ma és holnap, hogy Afrikáról beszéljünk. Sajnálatos lenne, ha a keleti határainkon történtek elvonnák a figyelmet a kulcsfontosságú Afrika-csúcsról – így fogalmazott Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője csütörtökön Brüsszelben, az EU–Afrika-csúcstalálkozó kezdetén. Az uniós diplomácia vezetője szerint az EU Afrika legjobb barátja, a kontinens legnagyobb befektetője, legnagyobb segítője. Az immár hatodik EU–Afrika-találkozóra a pandémia miatt a tervezettnél később kerül sor, ám a csúcsértekezlet volumene így is jelentős: a kétnapos egyeztetésen több mint negyven afrikai állam- és kormányfő, valamint az unió huszonhét tagországának vezetői vesznek részt. Informális csúcsértekezletről van szó, ahol a formátum rendhagyó: a vezetők – soraikban Orbán Viktor miniszterelnökkel – tematikus kerekasztal-megbeszélések formájában tárgyalják a partnerség különböző területeit. Terítékre kerül például a járvány utáni helyreállítás, az oltóanyag-előállítás, a zöld- és digitális transzformáció, a mezőgazdaság, valamint a migráció ügye. Az uniós pénzügyi intézmények már a héten beharangozták, hogy a Global Gateway nevű európai stratégia részeként harmincmilliárd eurós befektetési csomagot hoznak létre a szubszaharai térség országainak. Az Európai Bizottság csütörtöki bejelentése szerint további 294,2 millió eurós humanitárius finanszírozást különítenek el idén Kelet- és Dél-Afrika rászoruló lakosságának megsegítésére.
Ahogy arról korábban a magyar miniszterelnök sajtófőnöke beszámolt, Orbán Viktor a brazil elnökkel, Jair Bolsonaróval való budapesti találkozója után indult a belga fővárosba csütörtökön. Az uniós államok vezetői az afrikai partnerekkel való egyeztetés előtt egyórás tárgyalást folytattak az ukrán helyzetről: Orbán Viktor előzőleg Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt kérte fel, hogy ekkor képviselje Magyarországot. Ismert, a magyar miniszterelnök korábban Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével telefonon egyeztetett az orosz–ukrán helyzetről.
Az európai vezetők doorstep nyilatkozatai hallatán beigazolódott Josep Borrell félelme, ugyanis a legtöbben az ukrán válságot véleményezték. Morawiecki miniszterelnök elmondta: véleménye szerint a Nyugat egysége meglepte Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Mint azt hangoztatta, kemény és szigorú szankciók vannak terítéken Oroszországgal szemben – ezeknek az unió az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal karöltve, egyidejűleg tud érvényt szerezni. Mario Draghi olasz kormányfő arról beszélt: a vezetők megpróbálkoznak azzal, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin elnököt tárgyalóasztalhoz ültessék.
Draghi szerint ő erre kifejezetten az ukrán féltől kapott kérést. Az olasz miniszterelnök csütörtöki sajtóinformációk szerint hamarosan maga is Moszkvába utazik. A brüsszeli EU-csúcson osztotta Josep Borrell – valamint a NATO – azon nézetét is, hogy ezidáig nem látni jelét az ukrán határról történő orosz csapatkivonásnak. Olaf Scholz német kancellár a tanácskozásra érkezve kijelentette: amennyiben Oroszország katonai agressziót alkalmaz Ukrajna ellen, annak következményei lesznek, az unió kész szigorú szankciókat alkalmazni.
A mostani uniós csúcstalálkozón annak informális jellege és Afrika-központú témája miatt a vezetők még nem üthetnek pecsétet a már elkészült szankciós csomagra.
