A rendkívül kiélezett és feszült államközi viszony megváltoztatásáról, normalizálásáról, az elmérgesedett kelet-ukrajnai válság kezeléséről, továbbá globális és regionális kérdésekről egyeztetett telefonon az orosz és az amerikai elnök, az utóbbi kezdeményezésére. Joe Biden a keddi beszélgetés során javasolta Vlagyimir Putyinnak, hogy a „következő hónapokban” személyesen is találkozzanak és tárgyaljanak. Ezenkívül meghívta Putyint az április 22-én kezdődő klímacsúcs-videókonferenciára.
Az ukrajnai válság és az afganisztáni kivonulás kiemelt témaként szerepelt tegnap az Egyesült Államok külügyminiszterének és védelmi miniszterének, Antony Blinkennek, illetve Lloyd Austinnak a NATO brüsszeli központjában folytatott megbeszélésein. A kelet-ukrajnai Donyec-medencében március vége óta – az elvben érvényes tűzszüneti egyezség ellenére – ugyanis egyre gyakrabban lövik egymást az ukrán kormányerők és a velük szembenálló helyi szakadár orosz fegyveresek. A harcok kiújulásáért mindkét oldal a másikat hibáztatja.
Az Egyesült Államok és a NATO kezdettől fogva Ukrajna mellett áll, amit Oroszoroszág rossz szemmel néz, sőt elfogadhatatlan provokációnak tart.
A kelet-ukrajnai orosz lázadókat támogató Moszkva az utóbbi időben – hadgyakorlatokra hivatkozva – több tízezer katonáját vezényelte a válságövezet közelébe és az Ukrajnától 2014-ben elszakított Krím-félszigetre. (Kijev szerint az ukrán határ túloldalán negyvenezer orosz katonát vontak össze és ugyanannyit a Krímben is.) Az orosz flotta közben manővereket kezdett a Fekete-tengeren, amit amerikai hadihajók is figyelemmel kísérnek. Ez tovább növelte a feszültséget Ukrajna körül, illetve az USA és Oroszország között. Az utóbbi két állam kapcsolata – különböző okok miatt – a mélypontra süllyedt.
A rendkívüli feszültséget jelzi, hogy Joe Biden amerikai elnök március 17-én lelketlen gyilkosnak nevezte orosz hivatali kollégáját, Vlagyimir Putyint, sőt meg is fenyegette, amiért állítólag beavatkozott az USA-ban 2020 novemberében tartott választásba, az ország akkori vezetője, Donald Trump remélt sikere érdekében. Moszkva „nagyon rossznak”, és a történelemben példátlannak minősítette Biden megjegyzését. Az orosz állami média meg rögtön visszavágott, megkérdőjelezve az amerikai elnök értelmi képességeit.
Putyin nem minősítette a diplomáciában szokatlan üzenetet, csak jó egészséget kívánt Bidennek, majd nem sokkal később azonnali, vagy rosszabb esetben napokon belüli megbeszélést ajánlott neki. Ám az amerikai elnök a Fehér Ház szóvivőjén keresztül azt üzente, hogy egyelőre nem ér rá.
A héten viszont kiderült: mégiscsak lesz ideje. Ha nem is azonnal, a közeljövőben biztosan, és akkor sort lehet keríteni egy személyes egyeztetésre. Ráadásul az ötletet ezúttal Biden ismertette Putyinnal.
Az amerikai elnök kezdeményezésére megejtett keddi telefonbeszélgetésükön felvetette, hogy „a következő hónapokban” csúcstalálkozót kellene tartani „egy harmadik országban, ahol megvitathatják az Egyesült Államok és Oroszország előtt álló kihívások egészét.” (Finnország máris jelezte: szívesen biztosít helyszínt az orosz–amerikai csúcsértekezletnek.) Biden – miként arról a Fehér Ház később beszámolt – jelezte, hogy a kapcsolatok normalizálására törekszik Oroszországgal. Közölte ugyanakkor, hogy kormányzata megvédi az USA érdekeit.
A két vezető a világ egészét és egy-egy térségét érintő ügyes-bajos dolgokról is tárgyalt. Egyetértettek abban, hogy folytatni kell a megbeszéléseket a globális biztonságot és stabilitást fenyegető kérdések megoldásáról, valamint a hadászati támadófegyverek ellenőrzéséről.
Biden jelezte: nemcsak ezekben a kérdésekben szeretne kiszámítható és szilárd együttműködést kialakítani a Kremllel, hanem olyan területeken is, mint az afganisztáni rendezés, a 2015-ös iráni atommegállapodás és a bolygón egyre nagyobb zűrzavart okozó éghajlatváltozás. Az amerikai elnök ennek megfelelően meghívta Putyint az április 22-én kezdődő kétnapos klímacsúcs-videokonferenciára. (Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője erre tegnap azt válaszolta, Moszkva tanulmányozza az elnök részvételének kérdését, miként az orosz–amerikai csúcstalálkozóra vonatkozó washingtoni javaslatot is.)
A megbeszélésen kiemelt hangsúlyt kapott az ukrajnai válság. Biden síkraszállt Ukrajna területi integritása mellett, egyszersmind nehezményezte az orosz csapatösszevonásokat az ukrán határnál és a Krím-félszigeten. Putyint felszólította az emiatt keletkezett feszültség megszüntetésére, vagyis a haderő visszavonására.
Moszkvában ehhez hozzáfűzték: Putyin ismertette Bidennel az ukrajnai politikai rendezésre vonatkozó orosz elképzelést, hangsúlyozva, hogy annak alapját az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott minszki megállapodás képezi.
Az orosz kormány azonban tegnap már azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Kijevet a kelet-ukrajnai feszültség fenntartására biztatja. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes előzőleg pedig azt vetette a katonai szövetség tagjainak a szemére, hogy növelik hadfelszerelés-szállítmányaikat Ukrajnának, amelyet ezáltal puskaporos hordóvá változtatnak.
Marija Zaharova külügyi szóvivő is megszólalt és közvetve bírálta Bident, amiért kiszámíthatóságot követelt Putyintól. Példákra hivatkozva az USA-nak tegnap felrótta, hogy az utóbbi tíz évben „a legkiszámíthatatlanabb állammá vált”. Mint ilyen – fűzte hozzá – nem kellene, hogy kiszámíthatóságot követeljen sem Oroszországtól, sem másoktól.
