Washington szeptember 11-éig kivonja mindegyik katonáját Afganisztánból. Joe Biden amerikai elnök szerint a művelet május 1-jén kezdődik. A NATO is igazodik a menetrendhez; többnemzetiségű békefenntartó haderejének zöme távozik a közép-keleti országból, ahová az első idegen katonák 2001-ben érkeztek.
Az amerikai elnök megígérte, hogy csapatai szeptember 11-éig végleg elhagyják Afganisztánt. Joe Biden ehhez azt is hozzáfűzte, hogy az ott állomásozó amerikai 2500 katona kivonása május 1-jén kezdődik. Indoklásként szerdán a Fehér Házban elmondta: végső ideje befejezni „Amerika leghosszabb háborúját”, amely 2001-ben kezdődött.
Biden már a negyedik amerikai elnök azóta, hogy hazája katonái – a NATO-szövetségesekkel – bevonultak Afganisztánba. Számára azonban „egyre kevésbé világos”, hogy az amerikai csapatoknak miért kellene továbbra is ebben az országban maradniuk, amelyet – mint hangsúlyozta – csak „az afgánoknak van joguk és felelősségük irányítani”. Közölte ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok a katonák hazatérése után is figyel az Afganisztánból és a világ bármely részéből érkező terrorfenyegetésekre.
Biden régóta szorgalmazza az USA afganisztáni szerepvállalásának csökkentését. Már Barack Obama alelnökeként javasolta a csapatok létszámának csökkentését. A kivonulás bejelentésekor pedig arra kérte a térség államait, hogy hatékonyan támogassák Afganisztánt, miközben saját kormányzata nevében „jelentős humanitárius és fejlesztési segítséget” ígért az országnak, ahová – mint mondta – elsősorban azért vonultak be, hogy a területet a terroristák még egyszer ne használhassák fel támaszpontként további támadáshoz Amerika ellen. Szerinte a célt sikerült megvalósítani.
Az Egyesült Államok hadereje a New York ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadás után avatkozott be katonailag Afganisztánban, a maga köré gyűjtött (főként NATO-beli) szövetségesei élén. Az idegen haderő azért csapott le (még abban az évben, vagyis 2001-ben) az országra, mert Washington szerint a fanatikus, iszlamista tálibok által irányított kormánya menedéket biztosított a New York-i Világkereskedelmi Központ épületeinek lerombolásával végződött terrorista akció kitervelőjének, Oszama bin Ladennak és szervezetének, az Al-Kaidának.
Az intervenció elsöpörte a tálib hatalmat, de nem törte meg a fanatikusokat, akik a továbbiakban fegyverrel szálltak szembe az idegen katonákkal és az USA által támogatott új kormánnyal, illetve annak rendőrségével, haderejével, s egész államapparátusával. A tálibok az ország jó részét el is foglalták és ellenőrzésük alatt tartják.
Az elmúlt húsz év belharcaiban sokan meghaltak és megsebesültek mindegyik oldalon, az anyagi kár szinte felbecsülhetetlen. Az Egyesült Államok csak a saját veszteségeit legalább 2000 milliárd dollárra becsüli, katonái közül több mint 2020-an haltak meg. Ezért csapatai teljes és végleges kivonását a New York- i terrortámadás 20. évfordulójáig, vagyis szeptember 11-éig mindenképp szeretné befejezni.
A NATO vezette nemzetközi biztonsági erők afganisztáni missziója 2014 decemberében ugyan hivatalosan véget ért, de külföldi katonák, többségében amerikaiak még utána is maradtak a terepen. Donald Trump előző amerikai elnök azonban fokozatosan 2500-ra csökkentette a számukat. Az USA szövetségesei összesen további 9500 katonát, illetve civil vagy szerződéses munkatársat állomásoztatnak Afganisztánban.
Washington és a tálibok tavaly Dohában aláírtak egy egyezményt, amelynek értelmében 2021. május 1-jéig mindegyik amerikai katona távozik Afganisztánból. A határidő állítólag azért nem tartható, mert az Egyesült Államok és szövetségesei szerint a tálibok nem teljesítették a dohai megállapodásban vállalt kötelezettségeiket. Ezenkívül a Nyugat támogatta afgán kormánnyal sem tudtak megegyezni a békéről és a hatalom megosztásáról, sőt sorozatban hajtják végre a merényleteket és gyilkolják a Kabulhoz hű biztonsági erők tagjait. A patthelyzet a háború kiújulásával és azzal fenyeget.
Az amerikai és a külföldi csapatok kivonása tehát komoly kockázatokkal jár az afganisztániak esetében. Ráadásul elősegítheti a helyes iszlám kormányzás bevezetésére törekvő harcias tálibok további erősödését, előretörését, és megsemmisítheti azokat a szerény eredményeket, amelyeket a kormány az elmúlt húsz évben elért az ország demokratizálásának nevezett folyamatban.
Ebben már a NATO sem tudja megakadályozni a tálibokat, hiszen követi az amerikai példát: ráadásul már május 1-jéig megkezdi erői kivonását Afganisztánból. A hírt (szerdán este) a szervezet főtitkára jelentette be. Jens Stoltenberg elmondta: a művelet néhány hónap alatt befejeződik, de a csapatok távozása „nem jelenti az Afganisztánnal fennálló kapcsolat végét”.
Sőt nem is minden idegen fegyveres hagyja el az országot. A német katonák még tíz hónapig maradnak, ráadásul kétszázzal növelik is a számukat. Feladatuk a kormány támogatása lesz.
