Előbb viccnek nevezte, végül elfogadta a kormány által meghirdetett tűzszünetet az Észak-Etiópia egy részét ellenőrző, és hónapokig háborúzó Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF). Elsősorban a külföldi politikai nyomás hatására döntött így, bár a hadsereggel kötendő fegyverszünetet feltételekkel fogadná csak el. A harcok ugyan alábbhagytak, ám a térségben súlyos állapotok alakultak ki: csaknem 400 ezer embert fenyeget az éhhalál, további 1,8 millióan pedig „közel járnak ehhez”.
Elvben beleegyeztek a fegyverszünetbe a tigréi felkelők Etiópiában, ám csak több feltétel teljesítése esetén hajlandóak aláírni az erről szóló megállapodást a hadsereggel. A központi kormány június 28-án hirdette ki az – ősz kezdetéig tartó – azonnali és egyoldalú tűzszünetet az ország északi tartományában, ahol tavaly novemberben robbantak ki harcok, miután a TPLF harcosai megtámadtak egy katonai támaszpontot. A hadsereg ezt követően átfogó offenzívát indított azzal a céllal, hogy szétzúzza a területet uraló szervezet azonos nevű fegyveres szárnyát.
Az összecsapásokban, amelyekbe a kormányerők oldalán a szomszédos Eritrea katonái is besegítettek, több ezren haltak meg. A háború miatt csaknem kétmillió ember kényszerült elhagyni otthonát a hatmillió lakosú tartományban, ahol súlyos humanitárius válság alakult ki.
Harcok elől elmenekült asszonyok kávét pörkölnek egy mekelei tanteremben, amely most szálláshelyükül szolgál (Fotó: Beta/AP)
A hadsereg kezdeti sikerei után az etnikai alapon szerveződött TPLF harcosai több területet visszafoglaltak; a múlt héten pedig ellenőrzésük alá vonták Tigré tartomány fővárosát, Mekelét is. A sikerrel együtt jelentették be, hogy szükség esetén Eritreában és az etiópiai Amhara régióban is folytatják a fegyveres küzdelmet. Az Addisz-Abeba által egy nappal korábban bejelentett egyoldalú fegyverszünetet akkor még viccnek nevezték.
A hétvégén azonban már jelezték elvi beleegyezésüket, ám az aláírásra csak akkor hajlandóak, ha ismét hatalomra kerülhetnek a tartományban, ahonnan előzőleg távozniuk kell a hadsereget támogató eritreai és amhara csapatoknak. Követelik továbbá az okozott károk megtérítését és egy nemzetközi vizsgálóbizottság megalakítását, amely az ENSZ közreműködésével feltárná a tartományban elkövetett bűnöket. (Hírek szerint a segéderőként közreműködő eritreai katonák különösen kegyetlenül bántak a helyi lakossággal.)
A követelések között szerepel a humanitárius segély mielőbbi beengedése is Tigrébe, valamint az, hogy a menekültek hazatérhessenek. Az ENSZ szerint 5,2 millió ember szorul humanitárius segélyre a régióban, többségében gyerekek és nők. A világszervezet arra is figyelmeztetett, hogy több mint 400 ezer embert fenyeget éhhalál a tartományban, míg „további 1,8 millióan közel járnak ehhez” a veszélyhez.
António Guterres ENSZ-főtitkár előzőleg létfontosságúnak nevezte a polgári lakosság védelmének biztosítását, miként azt is, hogy a humanitárius segély elérje a rászorulókat, és a szembenállók politikai megoldást találjanak a konfliktusra.
Tigrét korábban a TPLF irányította, sőt a 112 millió lakosú kelet-afrikai ország belpolitikai életében is meghatározó szerepet játszott harminc évig, majd kiszorult a központi hatalomból. Az etióp parlament azóta terrorszervezetté nyilvánította, ezért a kormány tárgyalni sem hajlandó vele.
