Két amerikai és tizenöt kolumbiai állampolgárt tartóztattak le a haiti hatóságok a Jovenel Moise elnök elleni merénylet miatt - jelentette be León Charles haiti rendőrfőnök csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Charles hozzátette, hogy a merényletet végrehajtó kommandóban két amerikai állampolgár és 26 kolumbiai volt, az utóbbiak közül hárommal a rendőrség végzett, nyolc pedig szökésben van.
Mathias Pierre, Haiti választásokért felelős minisztere újságíróknak azt mondta, az amerikai állampolgárok - akik közül az egyik, James Solages Kanada Port-Au-Prince-i nagykövetségén testőrként dolgozott – haiti származásúak.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma azt közölte, hogy tudnak a haiti-amerikaiak őrizetbevételéről, de egyelőre nem kívánják kommentálni a hírt. Kanada egyelőre nem reagált a bejelentésre.
A Le Nouvelliste című haiti újság hatósági forrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy az elnökre egy tucat lövést adtak le, az irodáját és a hálószobáját pedig feldúlták. A támadásban az elnök felesége, Martine Moise megsebesült, lányuk, Jomarlie pedig a testvére hálószobájában bújt el a merénylők elől, akik a személyzet két tagját megkötözték.
A haiti alkotmány értelmében Moisét a legfelsőbb bíróság elnöke követné a poszton, ám ő a napokban belehalt a koronavírus-fertőzésbe, így egyelőre nem tudni, ki veszi át a meggyilkolt elnök helyét.
Mathias Pierre leszögezte, hogy a tervek szerint rendezik meg a szeptember 26-ára kitűzött parlamenti és elnökválasztást. Hozzátette: a voksolás elengedhetetlen a haiti politikai rendszer megszilárdításához, és már egyébként is dollármilliókat költöttek az előkészületekre.
Moisét szerdára virradóra gyilkolták meg rezidenciáján fegyveresek, az országban ezt követően kéthetes rendkívüli állapotot hirdettek.
Korábban Claude Joseph ügyvezető miniszterelnök azt mondta, az elnököt „angolul és spanyolul beszélő külföldiek" gyilkolták meg, Bocchit Edmond, Haiti washingtoni nagykövete szintén "külföldi zsoldosokat" nevezett meg a merénylet elkövetőiként.
Haitit politikai válság sújtja, Moisét – aki ellen nemrég erőszakos tüntetéseket is szerveztek – korrupció mellett azzal is vádolták, hogy bűnbandákkal áll kapcsolatban.
A meggyilkolt elnök egy ideje rendeleti úton kormányzott, ugyanis az országban nem tartottak választásokat, holott az ellenzék szerint az államfő mandátuma lejárt.
Az országban az utóbbi években elharapózott a bűnözés is, a súlyos szegénységgel küzdő ország egyes részeit fegyveres csoportok ellenőrzik.
