2024. november 22., péntek

Szögesdróttal a hibrid háború ellen

Brüsszel gyorssegélyt küld Litvániának, ám „kerítéseket nem finanszíroz”

Nagy nyugtalanságot okoz Litvániában és Lettországban, hogy az utóbbi időben egyre több illegális bevándorló érkezett az országba. Főként irakiak és afganisztániak, akik előbb Fehéroroszországba utaztak, ahonnan a helyi hatóságok segítségével jutottak el a határra, onnan pedig a két balti országba, vagyis az EU területére szöktek. Brüsszeli nyomásra Irak igyekszik még otthon feltartóztatni a Minszkbe indulókat. Litvánia és Lettoroszág kerítést épít(ene) a Fehéroroszországgal közös határára.

Litvániába, Lettországba és Lengyelországba rekordszámú bevándorló érkezett illegálisan az idén a szomszédos Fehéroroszországból. Főként irakiak és afgánok. Többségük előbb Minszkbe utazott repülővel, turistavízummal, vagyis szabályosan, majd onnan az említett három országba távoztak a zöldhatáron át.

Az EU részét képező Litvániába, Lettországba és Lengyelországba tehát illegálisan léptek be, ami nem csak az érintett országokban okoz(ott) gondot, hanem cselekvésre sarkallta Brüsszelt is. Az uniós vezetésnek sikerült elérnie, hogy Bagdad ideiglenesen blokkolja a repülőutakat Minszkbe. Brüsszel jelenleg Ankarát igyekszik rábírni, hogy csökkentse a fehérorosz fővárosba tartó járatait.

Az EU-társállamok illetékes miniszterei augusztus 18-án vitatják meg a helyzetet, ami csöppet sem megnyugtató. A vádak szerint ugyanis az Alekszandr Lukasenko elnök-diktátor által vezetett Fehéroroszország szándékosan csábít oda közel-keletieket és afrikaiakat, akiket a szomszédos, uniós államok határaihoz utaztat és tovább enged. Azzal a céllal, hogy minél több illegális migránssal árassza el az Uniót így bosszulva meg a Lukasenko és több támogatója, illetve a Fehéroroszország ellen bevezetett EU-szankciókat, amelyeket némely tagállam még saját szigorításokkal is megtoldott.

A büntetőintézkedésekre azért került sor, mert a minszki rezsim vélhetően meghamisította a tavaly augusztusi fehérorosz elnökválasztás eredményét Lukasenko javára. Az eljárás ellen tüntetőkkel szemben pedig kíméletlenül lépett fel: sokakat brutálisan megvert, tízezreket pedig letartóztatott vagy emigrálásra kényszerített.

Az elmenekült fehéroroszok többsége épp Litvániában, Lettországban és Lengyelországban telepedett le, s azóta is folyamatosan bírálják Lukasenkót, akit az Unió és a nyugati világ nagy része nem fogad el legitim vezetőnek.

A fehérorosz elnök a héten azt állította a közel-keleti és afrikai migránsok EU-ba juttatásáról, hogy Minszk kénytelen reagálni (a szankciókra) és ezt a lehető legjobb módon teszi. Felvetette azt is, hogy (újabb nyugati büntetőintézkedések esetén) hazája beszünteti az együttműködést az Egyesült Államokkal a radioaktív anyagok csempészete ellen.

Varsó és Vilnius azzal vádolja Minszket, hogy hibrid háborút folytat az illegális bevándorlók átengedésével. Litvánia kerítéssel tartóztatná fel a keleti irányból érkező hívatlan vendégeket. Az ország parlamentje tegnap megszavazta egy több mint 550 kilométer hosszú, négy méter magas drótkerítés építését, miután a kormány előzőleg támogatásáról biztosította az egy hónapja megkezdett munkálatokat.

A litván-fehérorosz határra szánt kerítés költségeit 152 millió euróra becsülik. Az Európai Bizottság tegnap azonban jelezte: „kerítéseket nem finanszíroz, ehelyett integrált határellenőrzési megoldásokat támogat, amelyek biztosítják, hogy az illegális határátlépések ne maradjanak észrevétlenek.” Arról is beszámolt, hogy 36,7 millió euró gyorssegélyt ad Litvániának a fehérorosz határra érkező illegális migránsok befogadására szolgáló kapacitások bővítésére. A pénz élelmiszer, ruházat, egészségügyi csomagok és védőoltások vásárlására szolgál, de felhasználható az érkezők orvosi ellátásának finanszírozására és a koronavírussal fertőzöttek elkülönítésére is.

A litván kormány a minap már engedélyezte a Fehéroroszországból illegálisan érkezett közel-keletiek és afrikaiak hazatoloncolását is. A múlt hét óta pedig már a fehérorosz határon feltartóztatják azokat, akik szabálytalanul próbálnak bejutni az országba.

Lettország is lépett: a kormány kedden rendkívüli helyzetet hirdetett (november 10-ig) a kritikus határtérségben hirtelen megnőtt törvénytelen bevándorlás miatt. A határőrök és a segítségükre küldött különleges csoportok azóta fizikai erővel is feltartóztathatják az érkezőket és vissza is küldhetik őket a szomszédba. Lettország kerítést is építene (135 kilométer hosszúságban) a Fehéroroszországgal közös határa mentén.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás