Washington és az EU kapcsolatainak megújítása, a koronavírus-járvány elleni küzdelem, a zavartalan gazdasági és kereskedelmi együttműködés, a Kínával és Oroszországgal szembeni fellépés, valamint a Nyugat-Balkán jövője is fontos napirendi pontként szerepelt Antony Blinken brüsszeli megbeszélésein. Az amerikai külügyminisztert fogadta Ursula von der Leyen, az EB-elnöke, aki szerint az EU közös terv (menetrend) segítségével szeretné Washingtonnal együtt megtalálni a megoldást az előttük álló kihívásokra. Blinken ugyanakkor jelezte: európai látogatásának egyik célja a partneri és szövetségesi kapcsolatok megerősítése.
Az EU az Egyesült Államok első számú partnere – közölte Brüsszelben az amerikai külügyminiszter, aki ebben a minőségében először jött Európába. Antony Blinken azért látogatott a hét elején több napra az ókontinensre, hogy megújítsa hazája és itteni szövetségesei, illetve partnerei kapcsolatát.
Brüsszelben az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen fogadta, de találkozott Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel is, akivel elsősorban Kínáról cserélt véleményt. Előzőleg részt vett a NATO külügyminisztereinek értekezletén, ahol egyebek mellett kifejtette: a katonai szövetségnek válaszolnia kell a világban tapasztalható új kihívásokra és fenyegetésekre, köztük Kína és Oroszország növekvő agresszivitására.
Blinken már szerdán, az EB épületébe érkezve sem titkolta, hogy uniós vendéglátóival az olyan közös kihívásokról kíván egyeztetni, mint az éghajlatváltozás, a koronavírus elleni küzdelem, illetve a járvány utáni gazdasági károk együttes elhárítása. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy tárgyalásainak fontos részét képezik az Oroszországgal és Kínával kapcsolatos kérdések. Közölte: a Fehér Ház európai partnereivel együttműködve akarja kezelni Oroszország „kihívást jelentő magatartását”.
Kínáról pedig elmondta: az utóbbi időben többször is megszegte nemzetközi kötelezettségeit, amire határozott választ kell adni. Blinken szerint Peking „agresszív és kényszerítő” lépései ellen is fel kíván lépni az Egyesült Államok. Ehhez szövetségesei, így az EU- és a NATO-tagok együttműködésére is számít, mert mint hangsúlyozta, a kereskedelem területén sem Washington, sem Brüsszel nem képes egyedül érdemi eredményt elérni Kínával szemben. Egyáltalán nem titkolta, hogy az Egyesült Államok és az EU közösen próbál fellépni a mind tolakodóbb Kína megfékezése érdekében.
A Nyugat-Balkán helyzete, továbbá stratégiai jelentősége és szerepe az EU, illetve az Egyesült Államok politikájában szintén napirendre került Blinken megbeszélésein, miként a többi kulcsfontosságú nemzetközi kérdés is. Az uniós illetékesekkel folytatott tárgyalásairól közös nyilatkozatot is kiadtak, amelyben térségünkre is kitérve hangsúlyozták elkötelezettségüket a stabil, békés és gazdaságilag fejlődő nyugat-balkáni régió mellett. Ennek érdekében – mint a dokumentum megjegyzi – a tárgyalópartnerek támogatják a megbékélést, a hatékonyabb kormányzás biztosítását és az EU-integráció szempontjából fontos reformok felgyorsítását a tagjelölt országokban.
A vendéglátó von der Leyen egyebek mellett javasolta, hogy az USA és az EU készítsen egy közös menetrendet az előttük álló kihívások megoldására és a közös lehetőségek kiaknázására. Kiemelte, hogy a koronavírus elleni küzdelemre is nagy hangsúlyt helyeztek a találkozón. Javasolta, hogy egyesítsék az erőket a járvány legyőzésére. Azt pedig szinte követelményként fogalmazta meg, hogy az Egyesült Államoknak és az EU-nak az eddiginél sokkal hatékonyabban és szorosabban kell együttműködnie, mivel közösek a gondjaik. Rámutatott arra is, hogy Brüsszelnek és Washingtonnak még sok egymás közti problémát kell megoldania ahhoz, hogy a kölcsönös előnyöket szem előtt tartva zavartalanul együtt tudjanak működni mind gazdasági, mind kereskedelmi téren.
