Zavartalannak és vidámnak tűnt 1986-ban a szokásos május 1-jei nagy díszfelvonulás a kommunista világ központjának számító Moszkvában. Az egykori Szovjetunió fővárosától távol másutt is parádés rendezvényekkel emlékeztek meg a munka ünnepéről. Így Kijevben is, ahol a tömeget – több városhoz hasonlóan – a tavaszi eső is felfrissítette. Hamarosan kiderült azonban, hogy ezúttal életveszélyes méreg hullott alá az égből. Igaz, a nyugati médiából már napok óta záporoztak a hírek arról a borzalmas katasztrófáról, amely a Kijevtől 110 kilométerre északra fekvő, Lenin nevét viselő atomerőműben történt április 26-ára virradó éjjel – idézi fel a történteket a sajtó világszerte minden évben ezen a napon, közöttük napilapunk is.
A szigorúan ellenőrzött szovjet médiában, illetve a csatlós államok tömegtájékoztatási eszközeiben beszámoltak ugyan a Csernobiltól 18 kilométerre és Pripjaty város közelében észlelt „rendellenességről”, de csak megkésve és szűkszavúan, elkenve a részleteket, kisebbítve a veszélyt – így a világ is megkésve, néhány nappal a katasztrófa bekövetkezte után bizonyosodott meg a baleset tragikus méreteiről.
A csernobili atomerőműben 37 éve történt katasztrófa következményeit tekintve az egyik legsúlyosabb műszaki katasztrófa volt, és tanulsággá vált az egész emberiség számára. A történtek rákényszerítették a világot az atomenergiával kapcsolatos biztonsági követelmények komoly felülvizsgálatára.
Egykor
Három évtizeddel később
1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobil közelében a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben negyedszázaddal ezelőtt, hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. Becslések szerint a katasztrófa következményei miatt elhunytak száma tízezer és több mint százezer között mozog.
Körülbelül 180 milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnának az atomerőmű-katasztrófa. Az ország az elmúlt 25 évben önállóan finanszírozta a tragédia következményeinek felszámolását, s olyan év is volt, amikor az erre szánt összeg elérte a költségvetés 10 százalékát.
Nyitókép: portfolio.hu
