Két évtizedes szünet után újraindult a lakásépítés Nagybecskereken, ami a gazdasági konszolidáció egyik biztos jele. A miloševići idők végén, közvetlenül a 2000. októberében megtartott választások előtt adták át a szolidaritási lakásépítés utolsó háztömbjét a pancsovai úton, amelyet a rendőröknek és katonatiszteknek szántak.
A lakásépítés újjáéledése pedig nem véletlen, hiszen tavaly Nagybecskerek volt a legdinamikusabban fejlődő város Szerbiában, a napokban pedig azt is közölték, hogy a Béga menti város biztosítja a legkedvezőbb feltételeket a beruházóknak. Az új ipari övezetben már több mint egy tucat külföldi cég nyitott gyárcsarnokot. Egyesek közülük már azt is fontolgatják, hogy a Romániában levő gyárcsarnokaikat áthozzák Nagybecskerekre.
A lakásépítés szinte máról holnapra indult be, ami megmozgatta az ingatlanpiacot is. A közelmúltig a lakások négyzetmétere 600 euró között mozgott, és a legnagyobb háromszobás lakás ára sem haladta meg a 40–50 ezer eurót. Ekkora összegért pedig 150–200 négyzetméteres házat lehetett vásárolni. Jelenleg viszont a most épülő lakások négyzetméterenkénti ára 700 euró, esetenként pedig eléri az ezrest is. Jelenleg több mint tíz építőhelyen dolgoznak nagybecskereki, újvidéki és belgrádi építkezési beruházók. Rövidesen a három-négy emeletes tömbépületben több száz lakást kínálnak majd a nagybecskerekieknek. A lakásépítés serkentéséhez hozzájárult az önkormányzat közigazgatása is, amely a 2026-ig érvényes városrendezési tervnek köszönve mintegy húsz városi zónában kínál lehetőséget a lakótömbök építésére a magánházak közé.
Vannak, akik azonban attól félnek, hogy a lakásépítési láz miatt sok lakás eladatlan marad. De ez persze már a beruházók gondja. Ennél komolyabb probléma lehet az, hogy tömbházak épülnek majd az állam védelme alatt álló házak tövében is, és a város elveszti régi jellegét.
