Kína tegnap visszautasította az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatos amerikai vádakat. Keng Suang kínai külügyi szóvivő megfogalmazása szerint: egyes amerikai politikusok hazugságokkal próbálják elterelni a figyelmet arról, hogy az Egyesült Államokban nem megfelelően kezelték a járványhelyzetet.
Donald Trump hétfőn, a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: vizsgálatot indított arról, hogy Kína hogyan kezelte a járványt. Az elnök kifejtette, hogy a vírus terjedését meg lehetett volna állítani már a forrásánál, ezzel megelőzve, hogy az egész világon elterjedjen.
A kínai külügyi szóvivő, aki nem nevezte meg az amerikai elnököt az amerikai vádakkal kapcsolatos nyilatkozatában, újságírói kérdésre szót ejtett Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi tanácsosának kijelentéseiről is, amelyek szerint Kína rossz minőségű, vagy hamis vírusteszteket küld az Egyesült Államokba, és hasznot húz a világjárványból. Keng „megrögzött hazudozónak” nevezte Navarrót, akinek egyetlen szavát sem lehet elhinni.
Kinyitnak az osztrák éttermek és a szállodák
Május 15-én kinyithatnak az éttermek, május 29-én pedig a szállodák, az uszodák és a szabadidős létesítmények (állatkertek, turisztikai látnivalók) Ausztriában – jelentette be Elisabeth Köstinger turizmusért is felelős miniszter egy tegnapi bécsi sajtótájékoztatón. A lakosság és a vállalkozások leghőbb vágya, hogy az élet visszatérjen a normális kerékvágásba – jelentette ki Köstinger, mondván, az enyhítéseket fokozatosan, kéthetente léptetik életbe, így a vállalkozások felkészülhetnek a nyitásra.
Az éttermek és a szállodák szigorú óvintézkedések mellett nyithatnak ki. Az éttermekben egy asztalnál legfeljebb négy felnőtt és a hozzájuk tartozó gyermekek ülhetnek, az asztalnál ülőkre ugyanakkor nem vonatkozik az egyméteres távolság betartása, a személyzetnek pedig szájmaszkot kell viselnie – hangsúlyozta a miniszter asszony.
Az uszodák és a szabadidős létesítmények üzemeltetésére vonatkozó óvintézkedések kidolgozása még folyamatban van. Az április végéig hatályban lévő kijárási korlátozásokkal kapcsolatban bejelentették: május elsején új, június végéig tartó szabályozás lép életbe; eszerint a jövőben engedélyezik a legfeljebb tízfős összejöveteleket.
Karl Nehammer belügyminiszter közölte, hogy a jövőben a tüntetéseken kötelezővé teszik legalább egy méter távolság tartását és a szájmaszk viselését. Beszámolt arról is, hogy a rendőrség az óvintézkedések megszegése miatt már harmincezer feljelentést tett, és 3600-szor szabott ki bírságot.
Új trükköket vetnek be a csalók
„Vírusölő” légtisztító árusítástól, a lakás kifosztására kihasznált otthoni tesztelés felkínálásán át az adathalász Zoom-konferenciákra való meghívásokig újabb módszerekkel próbálják a járványhelyzetet kihasználni a bűnözők Oroszországban.
A csalók a gyógyítás vagy a segítségnyújtás ígéretével nem létező árukat, szolgáltatásokat és kedvezményeket kínálnak, többnyire a világhálón, kihasználva a kijárási korlátozások nyomán kialakult helyzetet. Felajánlják például a hiszékenyeknek, hogy ha megadják bankkártyájuk adatait, ellenőrzik, hogy pontosan milyen messzire távolodhatnak el az otthonuktól. Hamis weboldalak jöttek létre, amelyek a Moszkva és más nagyvárosok közlekedésében való részvételre feljogosító engedélyeket forgalmaznak.
A bűnözők különböző hatóságok nevében SMS-üzenetekben országszerte bírság befizetésére szólítják fel az embereket, arra hivatkozva, hogy a telefonjuk geolokációs adatai szerint megszegték a karantént, vagy közlik velük, hogy fertőzöttel léptek kapcsolatba és azonnali otthoni tesztet kínálnak fel. Borsos áron semmivel sem igazolt hatékonyságú „vírusölő” berendezéseket és védőeszközöket kínálnak.
A csalók személyes adatokat próbálnak meg kicsalni olyanoktól, akik a járvány közepette állami támogatásért vagy kártérítésért folyamodnának. Vannak olyan álszolgáltatók is, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében segítséget ajánlanak fel bírságok behajtása és csődeljárás ellen.
90 milliárd 700 milliónak segíthetne
Kilencvenmilliárd dollár segíteni tudna a járványnak leginkább kiszolgáltatott 700 millió emberen a világon, ami csupán egy százaléka annak a pénzösszegnek, 8000 milliárd dollárnak, amelyet a 20 leggazdagabb ország szán összességében gazdaságélénkítésre a járvány miatti termelés- és szolgáltatásleállás miatt – jelentette ki az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyi illetékese.
Ételt osztanak a mumbai (India) nyomornegyedben (Fotó: AP via Beta)
Az emberiség legkiszolgáltatottabb 10 százaléka (mintegy 700 millió szegény) a világ 30-40 országában koncentrálódik. Ezek az országok már most is kapnak segítséget, de erre még nagyobb szükség lesz, ha a járvány korlátozó intézkedésekre és gazdasági leállásra kényszeríti őket, ami súlyos jövedelemkiesést okoz nekik is. Ettől a jövedelemkieséstől valószínűleg 60 milliárd dollárral meg lehetne védeni őket. További mintegy 30 milliárd dollárból pedig meg lehetne óvni őket az éhínségtől és biztosítani a járvány elleni védekezést – jelentette ki Mark Lowcock.
