József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc is élt és tevékenykedett itt. Makó, amely alig pár percre, csupán 12 kilométerre található a Kübekháza- Rábé határátkelőtől, elsősorban a hungarikumnak számító makói hagymának köszönheti ismertségét. A turisták azonban már elsősorban a termálvíz miatt látogatnak el ide. A gyógyvíz jótékony hatásait a Marosból származó gyógyiszap egészíti ki. A termál- és gyógyfürdő pedig új épületegyüttessel, wellness-, gyógy- és élményelemekkel várja az idelátogatókat.
Amikor Makót említjük, talán a legtöbbünkben a Hagymatikum Győgyfürdő képe elevenedik meg. Ez az épület volt Makovecz Imrének, az organikus építésznek a legnagyobb és egyben az utolsó munkája. Sajnos azonban a megálmodója nem élte meg a fürdő átadását. Három hónappal az épület megnyitása előtt halt meg, de a szellemisége megmaradt, szögezte le beszélgetésünk során Gergely Gábor, a fürdő vezetője. Megosztotta velünk, hogy az alapépületet 2024-ben tudták befejezni, ugyanis a családi élményrész építésekor elfogyott a keret, és csak most valósulhatott meg, a magyar kormány 100 százalékos támogatásából tudták azt befejezni. A családi élményzónával nyílt egy új bejárat is.
– Eddig 900 szekrényünk volt, és miután négy- évszakos fürdőről van szó, a téli, az ünnepi időszakban kevésnek bizonyult ez a 900 szekrény. Most van hozzá még 450 új. Új öltözők, új tusolók is épültek, nagyon szép és sokkal átláthatóbb is, mint a régi fürdőrész. Régi..., hát még az se régi – mosolygott a fürdő vezetője. Beavatva minket a családi élményzóna tartalmába elmondta:
– Olyan attrakciókat építettünk ide, amik eddig nem voltak a Hagymatikumra jellemzőek. A kicsiknek, időseknek nagyon sok jó élményelemmel, meg meleg vízzel szolgáltunk, de a tinédzsereknek a csúszdák, a különböző élményelemek hiányoztak. Ezért csúszdázni Szegedre vagy Gyulára jártak. Most már olyan különleges csúszdáink vannak, amik másutt nincsenek – hangsúlyozta büszkén. Folytatta: – Van egy versenycsúszdánk, amelyen ketten egyszerre indulhatnak el. Amikor leérkeznek a medencébe, az időmérő megmutatja, hogy ki mennyi másodperc alatt ért le. Van fánkos csúszdánk, abban mindenki egy kicsit biztonságban érzi magát. Az egyik irányba elindulnak vele, és akkor a nagy bumerángra fölcsúsznak, és úgy vissza a medencébe. Nagyon nagy élmény. Ha ketten csúsznak, és megvan a súly, akkor a szabadesés érzését is átélhetik közben. Van egy nagy UFO-csúszdánk, amikor egy nagy tölcsérbe csúszik bele az ember, egy őrült nagy tölcsérbe, utána pedig egy kerek hagyma alakba, miközben a csúszdában készül egy fotó is, amit el lehet küldeni – avatott be az újdonságokba Gergely Gábor. Hozzátette: – Ami Magyarországon is egyedi ötlet: víz alatti VR-szemüveget is használunk. Az illető felveszi a VR-szemüveget, kis szivacsot teszünk a hasa ála és így fekszik a víz tetejére, pipát tesz a szájban, hogy levegőt is kapjon, és egy ötperces film erejéig úszhat a Vörös-tengeri korallok között, teknősbékával, delfinekkel. Űrsétát tehet, vagy egy nagy szikláról is leugorhat, és repülhet, ugyanis a vízben, ilyen körülmények között, súlytalanul lebeg az ember, és ha egy olyan filmet néz, ami a súlytalansággal kapcsolatos, és a merüléssel, zuhanással, akkor teljesen át lehet azt élni – mondta.

Ótos András felvétele
Az ötlet egy San Franciscó-i vállalkozótól származik, akivel Gergely Gábor a nemzetközi kiállításokon ismerkedett meg. Jelenleg Közép-Európában nincs ehhez hasonló attrakció és mint hangsúlyozta, egy jégkrém áráért ki lehet próbálni két filmet is.
Megtudtuk, a kinti gyógymedence a legnépszerűbb, hiszen 39 fokos a víz, éppen ezért hóesésben is előszeretettel használják a vendégek. Most már van mellette még egy, szép Makovecz rajzolatú tetővel.
– Nyáron a nap ellen, ilyenkor pedig az eső, a hó ellen is véd, mégis kint vagyunk a szabadban. Ehhez a medencéhez csináltunk egy koktélbárt. A medencében lazulás és a beszélgetés közbeni italozás jó ötletnek bizonyult. Ezenkívül van még négy vízmasszázságyunk. Olyan német technika, amit japán környezetbe illesztettük be. Sokan nem szeretik, hogyha kézzel masszírozzák őket, de mégis hiányolják az élményt. Hat párral üzemelő vízsugár van a gumilap alatt. Be lehet állítani, hogy milyen erősen, csak a nyaktól derékig, vagy egészen a bokáig masszírozza a testet – tudtuk meg, mit kínál még a fürdő a gyerekvilág, a sodrófolyosó, a barlangmedence és a gyógyfürdő mellett. Makón a gyógyvíz mellett a marosi gyógyiszap is gyógyminősítésű, így az idelátogatók iszapfürdőt vagy iszappakolást is vehetnek.
Gergely Gábor rámutatott, ahhoz hogy gazdaságosan tudjanak üzemelni, igyekeztek arra, hogy a fejlesztésekkel minden korosztályt ki tudnak szolgálni. Működtetnek bowling- pályát és egy saját éttermet is, ahol jó minőséű, kizárólag hazai ételeket kínálnak, jó áron.
Megtudtuk, január elején a palicsi Kisvendéglővel együttműködve szerb gasztronapra is sor került, amikor a palicsi étterem séfje és két szakácsa készítette az ételeket.
– A vendégkörünk 50 százaléka Romániából érkezik, merthogy Temesvár, Arad nagyon közel van, egyórás autóútra. Most meg a schengeni határnak köszönhetően még könnyebben tudnak jönni, úgyhogy ők is élvezték a szerb konyhát, meg persze mi, magyarok is. Ez csak egy nap volt, de nagy sikere volt, ezért szerintem folytatni fogjuk – mondta a fürdő vezetője.

Ótos András felvétele
Megtudtuk, hogy a Hagymatikum Gyógyfürdő közelében 80 panzió található, sőt egy négycsillagos szálloda is várja a látogatókat, akik egy egész hétvégét, vagy több napot szeretnének itt eltölteni, hiszen Makón nem csak a gyógyfőrdő az egyedüli látnivaló.
– Makó a Maros partján épült, ott nőtte ki magát, és a Maros-parton van egy ingyenes strand, amely nyáron nagyon népszerű, szintén a turisták körében. Ott van a Maros kalandpart is, ahol át lehet csúszni a Maros fölött. Biciklizni is lehet a Maros fölött. Ezenkívül van a parton egy 25 méter magas lombkoronasétány, illetve egy tanösvény, ahol az ottani állat- és növényvilágot lehet megismerni. A közepén van egy 10 méterrel magasabb kilátó, ahonnan csúszdával lehet lejönni a szintre. Ez is egy attrakció a Maros partján, amit nagyon kevesen ismernek – tudtuk meg.
A makóiak büszkék arra is, hogy a város szülötte volt Pulitzer József, ismert magyar származású amerikai újságíró, illetve Galamb József, a Ford T-modelljének a megalkotója.
– Fiatal gépészmérnökként ment ki Amerikába. Ott találkozott Henry Forddal egy kiállításon. Odament hozzá, hogy szeretne neki dolgozni. Ford azt mondta: „Mit akar maga makói úr, alig beszél angolul.” „Nem beszélgetni akarok, hanem dolgozni, alkotni”, felelte. Ő volt az a mérnök, aki a Ford T-modellt, mint autót megalkotta úgy, hogy ez volt az első autó a világon, amit szalagon gyártottak. Előtte mindent a műhelyben egyesével szögeltek, ez volt az első, amit soron készítettek. Ő tervezte meg a váltóját is, és ez volt az első autó, amit szinte bárki el tudott vezetni. Úgyhogy ebből 18 milliót adtak el, 35 évig készítették a T-modellt. Az 1900-as évek évszázad autójának választották a világon. Ennek kapcsán van is egy veterán múzeum Makón, amit érdemes megnézni. Ugyanakkor van egy József Attila Múzeumunk, amely a hagymatermelést és Makó múltját mutatja be – csinált kedvet a makói látogatáshoz Gergely Gábor. Elmondta, hogy a makói hagymát ma már csak őstermelőknél lehet találni, a piacon.
– A makói hagyma 5 centi átmérőjű. Kisebb, de nagyon tömör hagyma, amit két évig kellett nevelni. A magról pici dughagyma készült, amit fölszedtek a makói parasztok, bevitték a kemence fölé megszárítani, következő évben eldugták, és akkor lett belőle hagyma. Két évig foglalta a földet, viszont cserébe nagyon elálló hagyma lett. Annak idején, a háború előtt Makó lakosságának húsz százaléka zsidó volt, ők még Angliában is kereskedtek ezzel a hagymával. Egész Európában ismerték, mert elállt sokáig. Ma erre már nincs szükség, mert a háziasszonyok a bevásárlóközpontban annyi hagymát vesznek, amennyi a főzéshez kell. De azért egy igazi jó pörköltet, halászlevet a makói hagymából érdemes készíteni – hívta fel a helyi gasztronómia titkaira a figyelmet a fürdő vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy Makón a piac szerdán, pénteken és vasárnap tart nyitva, és turisztikai látványosság is lehet.

Nyitókép: Ótos András felvétele