Milliónyi sertést, szarvasmarhát és szárnyast ölnek le az Egyesült Államokban a vágóhidak egymás utáni bezárása és az éttermi rendelések drasztikus csökkenése miatt. A farmerek és az állattenyésztők a megélhetésük, a fogyasztók pedig az esetleges élelmiszerhiány miatt aggódnak.
John Tyson, a legnagyobb amerikai húsfeldolgozó elnök-vezérigazgatója jelentette be, hogy több milliónyi haszonállatot kell levágniuk, részben a vágóhidak egymás utáni bezárása, részben pedig az éttermi rendelések drasztikus csökkenése miatt.
Az Országos Sertéstenyésztők Szövetségének adataira hivatkozva elmondta: körülbelül 1,5 millió sertést kell levágni, mivel a felhizlalás után nem lehet őket hol elhelyezni, mint a legelőre kihajtható szarvasmarhákat. A vágóhidak leállása, illetve a temperált helyiségek hiánya nagy problémát jelent Wisconsinban, Iowában és Minnesotában. Sok gazda dögkútban vagy a szemétlerakóknál helyezi el a leölt állományát.
Wisconsinban és Minnesotában a farmerekkel szerződéses viszonyban lévő húsfeldolgozók szén-dioxiddal altatják el a szárnyasokat, köztük a tojókat is. Az egyik minnesotai farmon 61 ezer tojót pusztítottak el.
Az amerikai középnyugat legnagyobb húsfeldolgozója, a wisconsini székhelyű Daybreak Foods mintegy 14,5 millió csirkét neveltet farmjain és azokban a gazdaságokban, amelyekkel szerződéses viszonyban áll. A nagyvállalat eddig a tojások nagyobb részéből folyékony tojásterméket készített az egyik gyárában, s áruit éttermeknek és élelmiszercsomagok-gyártóknak adta el. A járvány miatt azonban jelentősen megcsappantak megrendeléseik, így az ezzel foglalkozó leányvállalatot átmeneti időre be kellett zárni. Próbálkoznak azzal, hogy a tojásárut nagy élelmiszer-láncolatoknak szállítsák, de ehhez nincs elegendő dobozuk. A dobozok és egyéb csomagolóanyagok pedig (a toalettpapírhoz hasonlóan) jelenleg hiánycikknek számítanak az Egyesült Államokban.
Újra jár a milánói villamos, amelynek ülőhelyein az „ide ne ülj le” felirat és jel éktelenkedik (Fotó: AP via Beta)
Több elemző arra figyelmeztet, hogy a helyzet élelmiszerhiánnyal fenyeget. Kim Reynolds, Iowa kormányzója levelet küldött a kormányzat illetékeseinek, anyagi és gyakorlati segítséget kérve a kényszerűségből elpusztított haszonállatok problémájának kezeléséhez. Április 27-én keltezett levelében a kormányzó arról is írt, hogy az országban hetente mintegy 700 ezer sertést nem tudnak feldolgozni, ezért ezeket „emberségesen el kell altatni”.
A szövetségi agrárminisztérium – amely két héttel ezelőtt 19 milliárd dolláros azonnali segítséget helyezett kilátásba a farmereknek és a marhatenyésztőknek – a hétvégén bejelentette, hogy nemcsak a haszonállatok elaltatásában segédkezik, hanem munkacsoportot hoz létre új piacok felkutatására is.
Újabb ausztrál–kínai-csörte
Újabb ausztrál–kínai diplomáciai ütésváltásként szerdán Peking kisstílű trükkök bevetésével vádolta meg a koronavírus keltette világjárvány ügyében nemzetközi vizsgálatot sürgető Canberrát.
Scott Morrison ausztrál kormányfő szerdán azt mondta, hogy az általa a koronavírus keletkezéséről és elterjedéséről kezdeményezett vizsgálatnak nem Kínát kellene célba vennie, de mindenképpen szükséges. Hangsúlyozta: teljesen észszerű, hogy a világ egy független értékelést szeretne kapni arról, miként keletkezett a világjárvány, hogy okulni lehessen a történtekből és megakadályozni megismétlődését.
Peking mellett a kínai sajtó is hevesen reagált Morrison felvetésére. A térség kérdéseivel foglalkozó Cseng Hong kutató a Global Times című, angol nyelvű kínai lapban azt írta, hogy Ausztrália élen jár abban a rosszindulatú kampányban, amelynek célja Kína gyanúba keverése. A Global Times főszerkesztője, Hu Hszi-csin úgy vélekedett, hogy Ausztrália mindig is bajt kevert. A mostani helyzetet pedig jelképesen úgy írta le, hogy olyan, „mint amikor rágógumi tapad a kínaiak cipőihez. Ilyenkor néha találni kell egy követ, hogy letöröljék.”
Franciaországban május 11-étől enyhülnek a korlátozások
Tömeges tesztelés, a tüneteket produkálók elkülönítése, az iskolák és a kereskedelmi egységek újranyitása, valamint a tömegközlekedési járműveken a kötelező maszkviselés a legfontosabb pontjai a koronavírus-járvány miatt kihirdetett kijárási korlátozásokat május 11-étől fokozatosan felváltó óvintézkedésekről szóló francia kormányjavaslatnak.
A bölcsődék, az óvodák május 11-én megnyithatnak, az iskolák azonban még csak a legkisebbeket fogadhatják, a felsősök május 18-ától csak azokban a megyékben térhetnek vissza az iskolapadokba, ahol kevésbé van jelen a vírus, és számukra kötelező lesz a maszkviselés. A középiskolások iskolai visszatéréséről csak május végén dönt a kormány.
A kávéházak és az éttermek kivételével május 11-étől kezdve viszont valamennyi kereskedelmi egység újranyithat egészségvédelmi óvintézkedés mellett, de a nagy múzeumok, mozik és színházak zárva maradnak. A kisebb múzeumok és könyvtárak viszont látogathatók lesznek.
Május 11-étől újra szabadon lehet mozogni, de nem messzebb, mint 100 kilométerre a lakóhelytől. Hosszabb utakra csak halaszthatatlan családi vagy munkahelyi okból lesz lehetséges elindulni.
Minden színházi és zenei fesztivál elmarad, nem lehet folytatni többek között a járvány miatt félbeszakadt labdarúgó-bajnokságot sem.
A járvány alakulásának függvényében június 2-ától lehet újabb enyhítésekre számítani, addig viszont a tengerpartok, a nagyvárosokban pedig minden park és zöld terület zárva marad.
A megszorító intézkedések fokozatos feloldása nyomán a bejruti (Libanon) tengerparti sétány is kezd benépesülni
Újra jár a milánói villamos, amelynek ülőhelyein az „ide ne ülj le” felirat és jel éktelenkedik (Fotó: AP via Beta)
Az új „divatsikoly” szellemében a kirakati bábu is szájmaszkot kapott. A felvétel Tel Avivban készült
A Tokió melletti Jokoszukában utcai vírus-teszthely nyílt meg. A felvételen Kuzunuki Hirojuki, városi illetékes népszerűsíti az új szolgáltatást
Nyitókép: Újra jár a milánói villamos, amelynek ülőhelyein az „ide ne ülj le” felirat és jel éktelenkedik (Fotó: AP via Beta)
