Újabb fehérorosz ellenzéki vezető tűnt el, miután előzőleg a hatóságok már több társát külföldre kényszerítették. A legutóbb Ukrajnába „átkerült” két ellenzéki Kijevben megerősítette: nem önszántukból hagyták el hazájukat.
Újabb fehérorosz ellenzéki vezető, Makszim Znak elhurcolásáról számolt be tegnap Viktor Babarika volt ellenzéki elnökjelölt stábja. A Koordinációs Tanács politikusát civil ruhás, álarcos emberek fogták el, majd ismeretlen helyre szállították. Ügyvédje később elmondta: nyomozók házkutatást tartottak Znak és a bebörtönzött Babarika lakásán.
Szombat óta a fehérorosz hatóságok az ellenzéki Koordinációs Tanács három tagját fogták el és toloncolták ki Lengyelországba vagy Ukrajnába. Az ellenzéki Marija Kolesznyikovát is Ukrajnába akarták kizsuppolni kedden, de ő szembeszegült: a határátkelőn összetépte útlevelét, ezért őrizetbe vették. Két másik ellenzéki társát, Anton Radnenkavot és Ivan Kravcavot azonban átkényszerítették a határon, lényegében száműzték őket.
Később mindketten megerősítették: nem önszántukból hagyták el Fehéroroszországot. Kijevi sajtótájékoztatójukon elmondták: előbb őrizetbe vették őket (Kolesznyikova házában), majd következett a kizsuppolásuk. Kravcav szerint ők ketten csak mellékszereplők voltak, a hatóság valójában Kolesznyikovát akarta eltávolítani az országból.
Ennek a feladatnak az eszközei voltunk, vagyis az akció nem hozzánk kapcsolódott, hanem Marija személyéhez és ahhoz a tekintélyhez, amelyet a társadalomban élvez – fogalmazott Kravcav. Társa, Radenkav hozzáfűzte: amíg ők ketten az autóban ültek, odahozták Kolesznyikovát is, akit a hátsó ülésre löktek. Amikor a kocsiban meglátta az útlevelét, azonnal apró darabokra tépte, majd kidobta az ablakon. Kolesznyikovát így nem tudták Ukrajnába száműzni. Fehérorosz határőrök szerint őrizetbe vették, és valahol fogva tartják.
A hatalom a jelek szerint egyenként távolítja el Fehéroroszországból a Koordinációs Tanács tagjait. Ezt megakadályozandó külföldi diplomaták mentek Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas íróhoz, aki szintén tagja az ellenzéki testületnek, és lakása közelében álarcos férfiakat látott.
Az országban a történtek ellenére folyatódnak a tüntetések, amelyek még augusztus 9-én kezdődtek, az elnökválasztás után. Az ellenzék követeli a szerinte csalással újraválasztott Alekszandr Lukasenko lemondását, a politikai foglyok elengedését, új, tisztességes választás megtartását és a rendőri erőszak befejezését. A hatalom szerint a rendőrök mindig jogosan léptek fel.
A hatóságok kedden este is több mint száz tüntetőt vettek őrizetbe. Egy részüket Minszkben, ahol összetűzésre is sor került a rendőrök és a tiltakozók között.
Szvetlana Tyihanovszkaja, a szintén emigrációba kényszerített ellenzéki vezető követelte Kolesznyikova szabadon bocsátását. A nemzetközi közösséget pedig arra kérte, gyakoroljon nyomást Lukasenkóra, hogy kezdjen tárgyalást az ellenzékkel, végső esetben pedig sújtsa szankciókkal mindazokkal együtt, akik részt vesznek az ellenzékiek meghurcolásában.
Franciaország elítélte az önkényes őrizetbe vételeket és az ellenzék több tagjának kitoloncolását. Hollandia pedig felszólította Minszket, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat és szüntesse be a deportálásokat.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a nemzetközi normák elfogadhatatlan megsértésének nevezte a fehérorosz ellenzékiek őrizetbe vételét. Felszólította a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, így a szólásszabadságot és a békés tiltakozáshoz való jogot is. Hangsúlyozta: a fehérorosz vezetők állításaitól eltérően a NATO nem hajt végre mozgósítást a térségben.
