A romániai törvényhozás visszásságait példázza az a héten elfogadott jogszabály, amely végre szabályozza a helyi közösségek zászló és címerhasználati jogát. A törvényjavaslatot még tavaly tavasszal fogalmazták meg, amikor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kormánykoalíció tagja volt, s ennek ellenére a magyar megyék román kormánymegbízottjai sorozatos támadásokat vezettek a székely zászlók ellen.
A romániai törvényhozás Felsőháza még az eredeti javaslat szerint szavazta meg a jogszabályt: a közigazgatási egységeknek joguk van a saját zászló és címerhasználathoz, ha a helyi, illetve megyei tanács azokat elfogadja. A Képviselőház viszont betoldott egy félmondatot a vonatkozó paragrafus szövegébe: két közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlója, illetve címere.
Ez a törvény megnyugtató módon rendezi a helyi és a megyei zászlók kérdését – véli Tamás Sándor, Kovászna megye elnöke. Szerinte eddig nem volt egyértelmű szabályozás, és ezért történhetett meg, hogy az ország több megyéjének volt zászlója, de Kovászna és Hargita megyének nem lehetett, s több romániai város fogadott el saját lobogót, de a székelyföldi városok, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna ezt nem tehették meg.
„A Székelyföldön a helyi zászlók elfogadásáról meghozott helyi határozatokat megtámadta a prefektúra, és a bíróság minden esetben a javukra döntött. Ebből a szempontból jól jött ez a törvény” – érvelt a törvény fontossága mellett Tamás Sándor. Arra a kérdésre azonban, hogy a székely zászló használatát megoldja-e a jogszabály, azt felelte: „Nem!”
Márton Árpád RMDSZ-es képviselő szerint sem old meg mindent az új jogszabály, de határozottan jobb helyzetet teremt az eddiginél, immár egyetlen prefektus sem kérdőjelezheti meg az önkormányzatok saját zászlóhoz, címerhez való jogát – mondotta. A háromszéki képviselő megismételte tavalyi kijelentését: minden székelyföldi községnek, városnak, megyének joga lesz kialakítani saját zászlóját, amely lehet a székely zászló valamilyen formában módosított változata, és amelyre rákerülhet a címere, illetve ennek hiányában a település neve románul és magyarul. Ezeket nem tekinthetik majd ugyanannak a zászlónak, legfeljebb egymáshoz hasonlónak, és bizonyára lesz majd, aki vitatja is az azonos színeket, elemeket, de „nincs négyezer szín”, hogy mindenki más zászlót készíttessen – mondotta a képviselő.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint viszont egyértelműen bebizonyosodott: a törvényhozó szándéka ellehetetleníteni a székely zászló használatát, ezért került be utólag, az RMDSZ-szel egyeztetett változatba az a passzus, amely megtiltja, hogy azonos jelképet használjon két vagy több település. Az SZNT bojkottot javasol, arra szólítja fel a székelyföldi önkormányzatokat, csak akkor fogadjanak el saját zászlót, címert, amikor azt az autonóm tartomány vezető fórumának kell engedélyeznie.
Izsák Balázs egy jövendőbeli autonóm tartományról álmodik, noha a székelyföldi autonómia lehetősége ma egyre távolabbi. Míg a felemás zászlótörvény nem váltott ki ellenreakciókat a többségi lakosságból, (talán éppen felemássága miatt), egy felmérés szerint a románok nyolcvan százaléka ellenzi a székelyföldi autonómiát.
