Akár örülni is lehetne annak, hogy hosszú évek után először Romániában a nyári költségvetés kiigazítás pozitív lett. Azaz több – ráadásul sokkal több – az elköltendő pénz, mint amennyi bevételt a kormány tervezett. A korábban jelzett 2,5 százalék helyett 3,3 százalékos gazdasági növekedéssel számolhatott idén a Ponta-kormány, ami meghaladja a Világbank által előre jelzett 3 százalékot is. Mégsem lehetünk elégedettek.
És nem csak azért nem, mert a költségvetés-kiegészítés nyomán a Közlekedési Minisztérium mintegy egymilliárd lejjel kap kevesebbet. Erre még van elfogadható magyarázat is: ezt az összeget korábban a vissza nem térítendő uniós alapokból finanszírozott tervek önrészeként különítették el. Ezek a tervek még nagyobb arányú uniós támogatással a jövő évtől valósulhatnak meg.
Az sem tűnik elfogadhatatlannak, hogy az Egészségügyi Minisztériumtól 600 millió lejt irányítanak át az Országos Egészségbiztosítási Alapba. Egyik zsebből a másikba. Miközben gyerekek százai, rákosbetegek ezrei halnak meg a kezelés hiánya miatt, mert a kezelésre hivatalosan nincs pénz. Az már azonban jelzi: milyen államban élünk, hogy a kulturális tárcától kétmillió lejt faragnak le, a csődbe jutott Román Közszolgálati Televízió tizenötmillió lejjel lesz „szegényebb”, miközben félmilliárd lejt különítettek el a Belügyminisztériumnak, ezzel szemben a védelmi tárca 650 millió lejt fordíthat a hadsereg korszerűsítésére.
Ami végleg elkeserítő, az Victor Ponta miniszterelnök kérkedése: pozitív költségvetés kiigazításról van szó, mivel az első félév végén az államháztartási hiányt 13 milliárd lejre tervezték, ehhez képest a költségvetésben mintegy 4 milliárd pluszbevétel volt. Az infrastruktúra tekintetében a világ országai közül a 106., az oktatásra fordított összegek tekintetében az Európai Unióban az utolsó helyre sorolt Románia beruházhatott volna 17 milliárd lejt, s még így is tartani tudta volna a vállalt költségvetési hiányt.
De nem fektette be. Egyrészt, mert az illetékesek képtelenek életképes terveket benyújtani, másrészt a korrupcióellenes harc hevében porrá lett az utolsó igyekezet is, hogy valami mégis megmozduljon ezen az elsüllyedésre ítélt földön. A ma jelszava: Nem csinálunk semmit, nem lehet ebből baj!
Hazug jelszó!
Mert igenis nagy baj van. Olyannyira, hogy az ország lerobbant. És ezt nemcsak mi tudjuk, akik itt élünk, hanem azok a migránsok is, akik széles ívben kikerülik Romániát.
Aki egy ilyen lerobbant országban nem tudja elkölteni a rendelkezésére álló összeget, az dilettáns. És eddig, az elmúlt 25 évben csak dilettánsokra akadtunk a szociáldemokraták és a liberálisok közt is.
