Szinte mindenre lehet fogadni a fogadóirodákban Romániában, ám bizonyára visszautasították volna azt, aki arra tett volna fel kisebb-nagyobb summát, hogy a rendőrség nem találja meg a kolozsvári Mátyás-szobor meggyalázóit.
A Fadrusz János által készített, 1902-ben felavatott szoborcsoport központi alakja a lóháton ülő Mátyás király, lábainál pedig a fekete sereg hadvezérei, Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthory István és Szapolyai István alakjai állnak megdöntött zászlókkal a kezükben.
Feltehetően múlt héten keddről szerdára virradó éjszaka öntötték le festékkel Fadrusz János műalkotását ismeretlen tettesek. A rendőrök szerdán délután fél kettőkor értek ki a helyszínelésre.
Carmen Jucan, a Kolozs megyei rendőrség szóvivője azt állította, hogy a rendőrséget déli egy órakor értesítették a rongálásról. Bejelentette, hogy a két térfigyelő kamera felvételei alapján próbálják beazonosítani az elkövetőket. Egy hét után kiderült, semmilyen használható információhoz nem jutottak a felvételek elemzése során. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere a Transindex portálnak elmondta, a felvételek alapján csak feltételezhető a rongálásnak az időpontja, két csattanás hallatszik csupán a felvételen, de az elkövetők nem láthatóak. Az alpolgármester kijelentette, egy hónapon belül két olyan kamerát szerelnek fel, amelyekkel kizárólag a Mátyás-szoborcsoportot figyelik a kincses város főterén. A szoborcsoport A-kategóriás műemlék, így fokozottan védett, meggyalázóira akár letöltendő börtönbüntetést is kiszabhatnak.
Ezt azért fenntartással kell fogadni, hiszen 2013-ban Kolozsvár polgármestere ígért szigorú védelmet a szobornak. „Jómagam is láttam néhány felvételt arról, hogy a koncert nézői közül néhányan felmásztak a szoborra, hogy jobban lássanak. Ezért döntöttünk úgy, hogy a jövőben a helyi rendőrség feladata lesz a szoborcsoport védelme” – jelentette be Emil Boc. Nos, így védik azóta is...
A Mátyás-szobrot 2010-2011-ben román és magyar állami támogatásból történt restaurálása óta harmadszor rongálták meg, mindhárom esetben ismeretlenek maradtak a tettesek.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiltakozása is hiábavaló maradt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ezúttal határozott hangon kérte a hatóságokat, hogy az „ismeretlen tetteseket” állítsák elő és cselekedeteiket kérjék számon. Az idézőjel azért indokolt, mert nem zárható ki, hogy az ismeretlen tettesek korántsem azok, a hatóságok hazafiúi cselekedetnek tekintik gaztettüket, ezért fedezik őket.
„A magyar kulturális örökség meggyalázásnak tekintjük a kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot érő újabb rongálást. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy Európa Ifjúsági Fővárosában, az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó Kolozsváron ma védtelen célpont lehet egy olyan érték, amelynek restaurálása a román és magyar állam közös ügye és munkája volt – olvasható Kelemen Hunor közleményében. – Kolozsvár teljes közbiztonságára nézve is aggodalomra ad okot, hogy a város térfigyelő kamerákkal ellátott Főterén ilyen súlyos esetek megtörténhetnek anélkül, hogy a tettesek kilétére fény derülne, holott erre minden feltétel adott. Ismételten kérjük, hogy nemzeti szimbólumaink meggyalázását, rongálását tekintsék köztörvényes bűnözésnek, ennek megfelelően rójanak ki büntetést a tettesekre. Továbbá követeljük, hogy a hatóságok tegyenek eleget hivatali kötelességeiknek, ezáltal pedig járuljanak hozzá a közösségek közötti békés együttéléshez.”
Erre azonban semmi esély. Ezt bizonyítja az elmúlt 25 év tapasztalata. Az egyetlen jó hír, hogy a festék, amelyet a garázdák használtak – Nagy Benjámin restaurátor szerint – vízben oldódik, nem hatolt be mélyen a kőbe. Nagy Benjámin, aki a tisztítási munkálatokat fogja elvégezni, azt is elmondta, hogy a szobor talapzatát anti-graffiti-réteggel vonják be, ami egy láthatatlan, könnyen tisztítható védőréteg.
