Zuhanni kezdett a román államfő népszerűsége – másfél hónap alatt tíz százalékkal esett. Nem érdektelen visszatekinteni, milyen csúcsokról startolt államfőként!
A tavaly november 16-i urnazárást követően ezrek vonultak utcára a romániai nagyvárosokban, hogy protestáljanak amiatt: a külföldön élő románok közül sokan a gyatra szervezés következtében nem szavazhattak, ám tiltakozásuk ünnepléssé alakult, amikor megtudták, hogy Klaus Iohannis nyerte a választásokat. „Győztünk! Visszafoglaltuk az országunkat!” – írta a közösségi portálon Iohannis, aki már a választás utáni nap Európa legnépszerűbb politikusává avanzsált. Iohannisnak a Facebookon másfél millió rajongója volt. Az új elnök bizalmi indexe a választók körében elérte a 78 százalékot.
Az erdélyi magyar politikai szervezetek akkor eltérően értékelték Klaus Iohannis győzelmét. Nem minden tanulság nélküli ma újraolvasni ezeket az értékeléseket. Az RMDSZ kisebbségi ügyekben nem sokat remélt az új államfőtől. „Iohannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak” – kockáztatta meg Kelemen Hunor szövetségi elnök. Jóslata, sajnos, jórészt bevált…
Az Erdélyi Magyar Néppárt történelmi jelentőségűnek tartotta, hogy az 1989-es rendszerváltás óta először lehet erdélyi elnöke Romániának. „Azzal, hogy Klaus Iohannis személyében erdélyi elnöke lesz az országnak, kezdetét veheti Románia normalizálódása, és az általunk is vallott értékek – a korrupciómentes politika, a jól végzett munka becsülete, a nemzeti közösségek közötti kölcsönös tisztelet és tényleges esélyegyenlőség – lehetnek a meghatározóak” – hangsúlyozta a Toró T. Tibor közleményében. A normalizálódás egyelőre elmaradt, az értékek tovább koptak.
A Székely Nemzeti Tanács azt remélte, hogy új korszak kezdődhet a román–magyar viszonyban. Izsák Balázs, az SZNT elnöke úgy vélte, ez az új korszak a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására, a Magyarország és Románia közötti hosszú távú bizalomra épülhet. Jelenleg egy hosszú évek óta nem tapasztalt diplomáciai háború korszakát éljük.
Voltak, akik úgy fogalmaztak az elnökválasztást követő napokban, hogy fontos üzenet lehet Klaus Iohannis számára, hogy a magyarok 75–80 százaléka rá szavazott. „A választók bizonyítottak. A következő időszakban a labda Iohannis térfelén van, most neki kell bizonyítania” – mondta Kelemen Hunor is. Ám Iohannis nem adogat visszafele. Úgy viselkedik, mint a gőgös öregúr, akinek a kertjébe bepattan a gyerekek labdája, s ő a pöttyöst elkobozza.
Iohannis nem bukott még meg. Még. Még mindig ő Románia legnépszerűbb politikusa. Ám – ha nem cselekszik, ha néma és gőgös marad – ezt a bizalmat gyorsabban elveszítheti, mint amennyi idő alatt hirtelen Románia földi megváltójává vált.
