2024. november 23., szombat

Kísértet, avagy szavazatvadászok

Brassói tudósítónktól

Romániában hirtelen napirendre került a menekültkérdés. Sorra, azaz inkább egyszerre szólalnak meg a kormánykoalíció és az ellenzék vezetői, a jelenlegi és a volt államfő, a kormányfő ugyancsak keménykedik. Kivétel nélkül mindenki a menekülteket elutasító többség kegyét, szavazatát szeretné elnyerni, hiszen a jövő év a helyhatósági és a parlamenti választások esztendeje.

Az ne tévesszen meg senkit, hogy a romániaiak mintegy 37 százaléka egyetért azzal, hogy az ország befogadja az európai kvótarendszer alkalmazása nyomán Romániába irányított migránsokat! Mindenki tudja, hogy kevesen fognak élni a menekültek közül ezzel a lehetőséggel, s aki el is fogadja, hogy román állampolgár legyen, az hamarosan ismét – más identitással – Német- vagy Svédországban jelentkezik a jó életért. Ennek oka egyszerű: ma Romániában kemény munkával sem lehet olyan egzisztenciát teremteni, mint a munkanélküli segélyből az említett két államban.

Ezt a román politikusok is tudják, ám nem erről szól a közbeszéd, hanem a migránsokról. Akiknek jelenléte csak annyira valóságos, mint a kísérteteké, mégis rájuk vadászik államfő, exállamfő, miniszterelnök.

Kiderült, hogy Klaus Iohannis államelnöknek gőze nincs a migránskérdésről, s a politikai gerinctelenségnek újabb bizonyítékát is beszolgáltatta. Azt mondja ugyanis, hogy Románia 1785 menekült befogadására tett ajánlatot az EU döntéshozóinak, és ezt a számot, mint utolsó ajánlatot Bukarest többször is közölte Brüsszellel. (Az államfő vigyázott arra, hogy mintegy félezerrel többet mondjon, mint Victor Ponta kormányfő, aki fél órával korábban legtöbb másfél ezer migráns befogadásáról beszélt. Iohannis ezzel több jó pontot kívánt szerezni a nyugati szövetségesei előtt, ám Ponta egyenlített azzal, hogy megfeddte azokat a románokat, akik egyáltalán nem akarnak migránsokat látni városukban.

„1785 menekült számára tudunk ellátást biztosítani. Ennél több menekültet ugyanis nem tudunk integrálni a romániai társadalomba” – érvelt Iohannis. Mintha elszállásolni és integrálni ugyanazt jelentené! Hogy sajnos nem ugyanazt, erről a román államfő nem is akar tudomást venni. Miként arról sem, hogy miért is támadja a legvehemensebben a nyugati politikusok és média egy része Orbán Viktort. Nem, nem azért bírálják a leginkább, mert nem biztosította a schengeni határt, mert nem tartotta be a schengeni-csatlakozáskor vállalt kötelezettségeit. Ellenkezőleg! Mert betartotta... Így, noha a jótanuló szerepében kíván tetszelegni, amikor Iohannis azt harsogja: „Romániába nem az jön be, aki akar!”, nem arat túlságosan nagy tetszést nyugati szövetségesei körében. Ráadásul ő is tudja, hogy Romániában az a menekült sem telepszik meg, aki teljesíti a törvényes feltételeket, mert egyszerűen nem akar oda menni.

S az elnök odahaza is alulmarad, hiszen a menekültellenesek inkább a volt elnök, Traian Băsescu szélsőséges diskurzusát értékelik. Aki egyes elemzők szerint vissza akar térni a politikába, Bukarest főpolgármestere kívánna lenni.

A migránskérdés Romániában választási témává silányult.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás