A hosszú távú költségvetés és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyreállítási csomag elfogadásába Magyarország és Lengyelország hétfőn vétót nyújtott be. A két ország véleménye szerint a költségvetéshez és a helyreállítási csomaghoz rendelni kívánt, az uniós finanszírozás politikai feltételekhez kötése sértené az uniós alapszerződést, továbbá nem tartaná magát az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott állásfoglaláshoz.
NÉMET–OSZTRÁK NÉZŐPONTBÓL
Magyarországnak és Lengyelországnak fel kell hagynia vétójával az Európai Unió hétéves költségvetésének és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap mintegy 1800 milliárd eurós csomagjának kulcsfontosságú elfogadása érdekében – jelentette ki Michael Roth, az Európai Unió soros elnökségét adó Németország uniós ügyekért felelős államminisztere kedden.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszteri EU-tanács videókonferencia keretében tervezett ülését megelőzően – Berlinben nyilatkozva – Roth kijelentette: ez már nem a vétók, hanem a gyors és a szolidaritás szellemében való fellépés ideje.
„Minden tagország állampolgárai támogatásra számítanak. Nincs mentség a további késlekedésre, ezért arra kérek mindenkit az Európai Unióban, hogy éljen felelősségével” – fogalmazott Roth.
Heiko Maas német külügyminiszter keddi nyilatkozatában bizakodásának adott hangot abban a tekintetben, hogy megoldást lehet találni Magyarország és Lengyelország vétójára. Bejelentette, hogy az elkövetkező órákban és napokban Németország minden érintett féllel megbeszéléseket fog folytatni a megoldás érdekében.
„Nemcsak megoldásra van szükségünk, hanem gyors megoldásra. Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog” – fogalmazott.
Maas hozzátette: „nem lenne okos a részéről, ha elmondaná, mit is gondol valójában a vétóról”.
Karoline Edtstadler osztrák európai uniós és alkotmányügyi kancelláriaminiszter a tanácskozás előtt Bécsben nyilatkozva kijelentette: nem tud megértést tanúsítani a vétóval kapcsolatban, amelynek jogával a két tagország élt az uniós pénzügyi csomagról és a költségvetésről szóló szavazáson. Kiemelte, nincs itt az ideje a nemzeti érzékenység kifejezésének.
Véleménye szerint a két ország nem tudja sokáig megőrizni pozícióját a járvány erősödése és a gazdaságot sújtó rendkívüli intézkedések idején.
Mivel azonban az elfogadáshoz egyhangúságra van szükség, fokozott nyomás nehezedik a tagállamokra – tette hozzá Edtstadler.
A MAGYAR–LENGYEL ÁLLÁSPONT
„Pillanatnyilag olyan új javaslatokat várunk, amelyek összhangban állnak az uniós szerződésekkel, nem haladják meg a szerződésekben rögzített uniós hatásköröket, és megfelelnek azoknak az elveknek is, amelyekről a júliusi uniós csúcstalálkozón jutottak megegyezésre, amikor az állam- és kormányfők megállapodtak a költségvetésről” – mondta el Piotr Müller lengyel kormányszóvivő kedden a lengyel állami rádiónak adott interjúban.
Hozzátette: egyértelmű volt, hogy Lengyelország és Magyarország nem fogadhat el olyan önkényes módon kialakított jogi normákat, amelyek ellentétesek az uniós szerződésekkel.
Az európai költségvetés vétóját nem Magyarország okozza, hanem azok, akik előidézték az ehhez vezető helyzetet – jelentette ki Kovács Zoltán az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Magyarország miniszterelnöke egy a magyar parlament által megszabott mandátummal fogadta el júliusban a költségvetésről szóló európai tanácsi megállapodást; ezt a megállapodást rúgta fel most az Európai Parlament és az elnökséget képviselő Németország – közölte a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár.
Úgy vélekedett, hogy bármi fajta új mechanizmus bevezetése az uniós alapszerződés módosítását igényelné. Vagyis nem lehetséges, hogy az intézmények és a tagállamok egy jelentős része képes megkerülni a jogszabályokat – tette hozzá.
Az uniós források kifizetésének ideológiai feltételekhez rendelése annál is inkább felesleges, mert az intézményrendszer most is garanciát szolgáltat arra, hogy csak szabályosan lehet felhasználni az uniós forrásokat.
Vagyis nem másról van szó, mint egy politikai ostorról, amivel azokat akarják megbüntetni, akik nem állnak be a sorba – mondta Kovács Zoltán.
|
Tusknak a vétóról is a Fidesz jutott az eszébe „Aki a jogállamiság ellen van, az Európa ellen van. Tiszta álláspontot várok ezt illetően az Európai Néppárt minden tagpártjától. Alapvető értékeink ellenzőit senki nem védelmezheti többé” – írta a magyar–lengyel vétó hírére hétfőn Donald Tusk az Európai Néppárt (EPP) elnöke félreérthetetlenül utalva a Fidesz néppárti tagságára, amelyet felfüggesztettek az európai pártcsaládban és egyelőre az ezzel kapcsolatos döntést is határozatlan időre elodázták. Az atv.hu érdeklődésére Novák Katalin családügyi miniszter válaszolt Tusk szavaira, aki egyébként tagja annak a magyar tárgyalócsoportnak, amely a Fidesz tagságáról vizsgálatot folytató úgynevezett „néppárti bölcsekkel” tartja a kapcsolatot. „A Fidesz számára a jogállam, mint érték, soha nem volt kérdés. Így Tusk szavait inkább úgy értelmezem, hogy ő épp a Fidesz EPP-tagsága mellett emelt most szót” – nyilatkozta ironikusan is értelmezhető frappáns válasszal Novák Katalin, a Fidesz külkapcsolatokért is felelős alelnöke. (y-A) |
