Hagyomány szerint néhány nappal Románia nemzeti ünnepe – december elseje – előtt, a meghívók elküldésével hivatalosan is elkezdődött a centenárium éve. A hivatalos román történetírás és a néphiedelem szerint jövő évben lesz száz éve annak, hogy létrejött Nagy-Románia. Valójában Erdély Romániához csatolását az 1920. június 4-én Trianonban aláírt szerződés erősítette meg.
Ugyan van egy kormánybizottság, amelynek feladata a centenárium megünneplése, de nincs költségvetése. A programokról sincs semmilyen információnk. Egyvalami tűnik biztosnak: a román társadalom nagy része képtelen olyan identitásünnepben gondolkodni, amelyhez nem párosítana magyargyűlöletet. Természetesen ezért a magyar kisebbséget hibáztatja. Bűnbaknak Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét tették meg, akinek felróják, hogy nem akar együtt ünnepelni a románsággal, s ezt még ki is nyilvánítja. Amiért a Románia Csillaga érdemrend visszavonását kéri Klaus Iohannis elnöktől a rend becsületbírósága.
Kelemen Hunor a szólásszabadság korlátozására figyelmeztető rossz üzenetnek tartja azt, hogy egy állásfoglalás miatt ma Romániában bárkit meg lehet fosztani állami kitüntetésétől. Ugyanakkor úgy véli, hogy a román állam nemcsak neki, hanem az egész magyar közösségnek is azt üzeni: vannak témák, amelyekről nem szabad őszintén, tisztességesen beszélni.
Az RMDSZ-elnök úgy érzi: „A centenáriumon nem fogunk tudni együtt ünnepelni a románokkal, mert nincs mit ünnepelnünk azon, hogy többségből kisebbség lettünk anélkül, hogy bárki megkérdezett volna minket. Szerintem a románoknak is kevés ünnepelnivalójuk van. Mindenesetre be kellene tartaniuk a gyulafehérvári ígéreteket, ami a mai köznyelvre lefordítva autonómiát jelent.”
Nem vesz részt az idei állami ünnepen Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád sem. Elmondta, hogy várja a pillanatot, amikor Románia nemzeti ünnepe az ország minden egyes állampolgára számára ünnep lehet. Szerinte december elseje nem ilyen nap. „Tisztázni akarom: én tisztelem és mi tiszteljük december elsejét, tiszteletben tartjuk, hogy Románia lakosságának 90 százaléka ünnepként éli meg ezt a napot, de nem tartjuk úgy, hogy velük együtt kéne ünnepelnünk, mivel számunkra ez nem ünnepnap. Hangsúlyozni akarom: nem is gyásznap. Az, hogy nem ünnepnap, még nem jelenti azt, hogy gyásznapnak tartanánk. De nem ünnepnap számunkra” – idézte a román országos hírügynökség, az Agerpres Antal Árpádot. A sepsiszentgyörgyi polgármester úgy fogalmazott: az lehetne, ha Románia betartaná azokat az ígéreteket, amelyeket 1918. december elsején tettek a magyar közösségnek. „Az is megoldás lenne, ha találnánk együtt egy nemzeti ünnepnapot, amely mindannyiunk számára ünnep lehetne (...), például az 1989-es forradalom évfordulóját” – nyilatkozta a székelyföldi város vezetője.
Sepsiszentgyörgyön más városokból érkező szélsőségesek az idén is felvonulást tartanak és a magyarok távozását kérik Romániából.
