Megemlékezéseket tartottak ma Magyarországon a nemzeti összetartozás napja, azaz június 4. alkalmából. Potápi Árpád János államtitkár ünnepi köszöntőjében megjegyezte: a külhoni magyar közösségeket – a nehézségek és elszakítottság dacára – az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül.
Potápi Árpád János: Egységes nemzetet építünk, amelyben az állampolgárság mindenkit megillet (Fotó: MTI)
Magyarország-szerte megemlékezéseket tartottak ma a nemzeti összetartozás napján. A magyar parlament 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. A nyolc éve elfogadott törvény kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
A törvénynek az is a célja, hogy Trianon katasztrófájával szembenézve válaszokat adjon, mert azok az életet jelentik a következő évszázadokra. Ezt már Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes mondta a Fejér megyei Isztiméren a Rákóczi Szövetség által – a Kárpát-medencéből és a diaszpórából érkezett – magyar fiatalok számára rendezett megemlékezésen.
Az országgyűlésben Kövér László az ülés nyitányaként idézte fel, hogy 98 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést. Elmondta: a korabeli európai nagyhatalmak a magyar államot életképtelenségre, a magyar nemzetet pedig az önmagától való elidegenítésre ítélték.
Emlékeztetett: Trianonban 3 millió magyart fosztottak meg a jogától, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni szülőföldjén. Napjainkban vannak, akik Európa minden nemzetét meg akarják fosztani azon joguktól, hogy eldönthessék, kivel akarnak együtt élni a szülőföldjükön. Az illegális migráció eszközével akarják átalakítani az európai térséget – figyelmeztetett.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Nemzet és közösség című konferencián fejtette ki véleményét. A rendezvényen mondott köszöntőjében a nemzeti összetartozás napja legreményteljesebb üzenetének nevezte, hogy az anyaország határain túl ma is élnek magyarok, akik az elszakítottság dacára ragaszkodnak saját nemzetükhöz. Hangsúlyozta: közösségeiket az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is.
Ezt szem előtt tartva született a döntés 2010-ben, hogy június 4-én a magyarok többé ne az elszakítottságnak állítsanak emléket, hanem az összetartozásért adjanak hálát. Ezen a napon ne csak a veszteségekre tekintsenek, hanem arra, ami megmaradt, amire ma is lehet építeni – jegyezte meg Potápi.
Beszédében megerősítette: Budapest célja, hogy erre az alapra építkezve segítse a nemzet egységének megvalósulását. „Mi, magyarok olyan egységes nemzetet építünk, amelyben az állampolgárság mindenkit megillet, amelyben az anyasági támogatás mindenkinek jár. Olyan egységet, amelyben az anyanyelvi oktatás mindenkinek biztosított, amelyben egy erdélyi vagy egy kárpátaljai magyar iskola megmaradása közös ügy. Olyan közösséget, amelynek tagjai egyaránt megkapnak minden támogatást a szülőföldön való boldoguláshoz” – mondta.
Kitért arra is, hogy az elmúlt években jelentős eredményeket sikerült közösen elérni. Megerősítette ugyanakkor a magyar kormány elkötelezettségét a munka folytatásához, egyszersmind kilátásba helyezte, hogy új területeken is nyitnak a külhoni magyarság felé.
Szerinte ehhez nem elég csupán a szándék és terv, „életerőre is szükségünk van”. Hozzátette: stabil anyaországra van szükség, amely a külhoni magyarok számára is tudja biztosítani a megmaradáshoz szükséges feltételeket. Olyan magyar közösségekre, amelyeknek bizalmuk van a jövőben. Éppen ezért a következő időszak egyik központi feladata ennek az életerőnek a fenntartása. Abból a célból, hogy a Kárpát-medencei magyar fiatalok a szülőföldjükön találják meg a helyüket, jövőjüket, s a magyar családok gyarapodjanak.
Előzőleg tévé- és rádióműsorban célként említette, hogy az „erősödő, büszke magyarság” a XXI. század nyertese legyen, a vesztes XX. század után. Közölte: a trianoni veszteség mellett arra is emlékezni kell június 4-én, hogy „az akkori és a mai Magyarország is meg tudott kapaszkodni”, talpra tudott állni. Utalt arra is, hogy 2010 és 2014 között Budapesten megszülettek „a magyarságot a lelkületében megerősítő” jogszabályok, a következő törvényhozási ciklusban pedig megkezdődtek azok a programok, amelyek a külhoni magyarság szülőföldjén boldogulását támogatják.
Budán, a nagytétényi országzászlónál tartott megemlékezésen Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke köszöntötte a megjelenteket.
Varga Mihály pénzügyminiszter a tegnapi megemlékezésen, ám egy másik helyszínen, nyomatékosította: a trianoni döntés áldozattá tett minden magyart, ám a XXI. században erősíteni kell a magyarság összetartozását. Elmondta: nemzet nélkül nincs haza, a külhoni magyarság nélkül nincs nemzet. Megerősítette, hogy az Orbán-kormány folytatja a magyarság egészének érdekeit szolgáló politikát, és teljesíti történelmi feladatát, vagyis az egybetartozó nemzet ismételt összekötését. Közölte ugyanakkor, hogy a kormány ellenáll a külső diktátumoknak, és ellenzi Brüsszel migrációs politikáját.
Budapesten kívül több vidéki városban is megemlékezést tartottak.
