Elégedettek lehetünk a magyar kormány Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjainak eddigi eredményeivel. A pályázatok teljesítették a legfontosabb célokat minden határon túli térségben – értettek egyet a Sikertörténetek a Kárpát-medencében című panelbeszélgetés résztvevői a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Kiss-Parciu Péter, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az elmúlt évben kezdetét vette a felvidéki program is mintegy ötmilliárd forintos kerettel és több mint 1500 sikeres pályázattal.
A Sikertörténetek a Kárpát-medencében című panelbeszélgetés tusnádfürdői résztvevői (fotó: Tóth Roland)
Ugyanígy Erdélyben is megvalósult egy másfél milliárd forintos kiírás a mögöttünk álló időszakban. Mindez Kiss-Parciu szerint azt bizonyítja, hogy a magyar kormány egy egész, egységes Kárpát-medencei gazdasági térben gondolkodik. Kiemelt helyen kezeli az infrastrukturális fejlesztéseket, például fokozott figyelmet szentel az új határátkelőhelyek megnyitásának is, hiszen ennek köszönhetően az addig elszigeteltnek számító térségeket is bekapcsolják a gazdaság vérkeringésébe.
A beszélgetésen Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője számolt be az eddigi legnagyobb határon túli gazdaságfejlesztési programnak, a vajdasági pályázatoknak az eredményeiről, tapasztalatairól. Elmondta: az elmúlt két és fél év sikertörténet, hiszen hétezer pályázaton ítéltek oda támogatást. Csaknem 200 millió euróval segítettek 1700 vállalkozót, több mint 5000 gazdát. Azért nagy eredmény ez, mert, mint mondta, a sikerhez nemcsak a magyar kormány segítőkészsége vagy a Vajdasági Magyar Szövetség térségfejlesztési stratégiája kellett, hanem az is, hogy a vállalkozói réteg előálljon megvalósítható tervekkel, a gazdák pedig bele merjenek vágni gazdaságuk bővítésébe.
Kijelentette: az eredmény még nagyobbnak tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a jóváhagyott 200 millió eurós keretnek csak a 40 százaléka vissza nem térítendő összeg, a nagyobbik része, 60 százaléka önrészt is magában foglaló támogatás. Juhász kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az eredmény piacképes termékek gyártása legyen. Fontos, hogy a vajdasági, illetve a szerbiai piacon minél több magyar vállalkozás jelenjen meg, és erőteljesebb legyen a magyarországi beszállítók jelenléte is.
A már említett hétezer pályázat mellett jelenleg további háromezer-ötszáznak az elbírálása folyik az integrátorok beszállítóinak meghatározásában, ezzel még négyezer-ötszáz családnak tudnak majd segíteni. A folytatás a Prosperitati ügyvezetője szerint az idegenforgalom fejlesztése lesz, aminek a koncepcióját már ki is dolgozták. Hamarosan elérkezik az eddigi pályázatok értékelésének az ideje is.
ÖTLETEKBŐL SEHOL SINCS HIÁNY
Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány megbízott ügyvezető igazgatója a maros–mezőségi program részleteit ismertette. A szórvány megsegítésével indítottak, a mezőgazdasági termelőket támogatták. Összesen 495 támogatott cégről és magánszemélyről számolt be, óriási előrelépést jelentett a program a gazdáknak. Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke kifejtette: a székelyföldi gazdák is szívesen vennének egy, a Maros megyeihez hasonló mezőgazdaság-fejlesztési programot, az ott szerzett tapasztalatokat is kamatoztatni tudnák. Egy előzetes felmérésen már 725 gazda jelezte érdeklődését.
Iván Tamás, a Baross Alapítvány ügyvezetője a felvidéki eredményekről szólva közölte: a kis- és középvállalkozásokat, valamint a mezőgazdasági termelőket támogatták. A keret 5,3 milliárd forint volt, 1521 pályázat nyert az első körben.
MEGOLDHATÓ NEHÉZSÉGEK
Felszólalásában Sárközi Zoltán, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. nagyváradi regionális irodavezetője a beruházások kapcsán felmerülő gondokat vette sorra. Kiemelt helyen említette, hogy az idegen nyelv tudásának hiánya ma is sok akadályt gördít a határon átívelő elképzelések megvalósítása elé. Orosz-Pál Levente székelyudvarhelyi irodavezető elmondta: Székelyföldön ez nem mutatkozik meg olyan nagy mértékben, mert ott tömbben él a magyarság, a magyarországi beruházóknak tehát ilyen gondjaik nincsenek.
A magyarországi mezőgépgyártó cégek vajdasági sikereiről számolt be Dobó István, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. szabadkai regionális irodavezetője.
Mészáros Attila, az Ipolyság – Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. regionális irodavezetője pedig a szlovákiai pályázók tapasztalatairól. Elmondta: sokan a magyarországi pályázatok nehéz szövege miatt fordulnak hozzájuk segítségért.
