A bálványosi szabadegyetem tegnapi műsorán szerepelt a magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című pódiumbeszélgetés. A panel résztvevői a téma politikai szempontjait járták körbe.
A Tusványoson lazább programokból is bőven lehet válogatni (fotó: Tóth Roland)
A beszélgetést eredetileg Csóti György, a szervezőként jelen lévő Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója moderálta volna, ám ő a Beke István- és Szőcs Zoltán-ügyben tartott rendkívüli sajtótájékoztatót. (Az erdélyi fiatalembereket terrorizmusért öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a román bíróság.) Így Antal Eszter, a szervezet képviselője kérdezte a felszólalókat.
Erdődi Edvina, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának elnökségi tagja kifejtette: Szerbiában 2016-ig elégedett volt a politikai vezetőség a kisebbségi jogokkal. Amióta azonban az ország elindult az EU-csatlakozás útján, változott az álláspont, és történtek előremutató lépések. Erdődi szerint a Délvidéken nagy sikereket könyvelhettek el a közszférában, a részarányos foglalkoztatás terén. A szerb alkotmánnyal összhangban (2016 decembere óta) előrelépések történtek a személyzeti nyilvántartásban a foglalkoztatottak nemzeti hovatartozását tekintve.
Ehhez járul hozzá az anyakönyvezésről szóló törvény, amely szavatolja a nemzeti hovatartozás nyilvántartásba vételét. A jövő év kezdetétől a hivatalokban kötelesek lesznek a kért nyelven biztosítani az adatokat, ennek elmulasztását büntetések terhelik. A nemzetiségi hovatartozás önkéntes bevallása pedig nem vonhat maga után semmilyen diszkriminációt.
A magyar a legnagyobb nemzetiségi közösség a Délvidéken, ezért a kisebbségek által a közszférában betöltött munkahelyekből a legtöbb a magyarokat illeti meg; az alkotmány szerint is. A 15 százalékos lakossági arányt elérő települések önkormányzatában hivatalos nyelvként kell kezelni az adott kisebbségi nyelvet, amit az általános nyelvhasználatban is érvényesíteni kell. Ugyancsak sikerként könyvelhető el a VMSZ által benyújtott törvénymódosítás a nemzeti tanácsokról, amely a magyar nemzeti választói névjegyzékbe való feliratkozást érinti.
Az oktatás, a tankönyvek és a tanterv terén ugyan tapasztalhatóak még hiányosságok, de itt is előremutató folyamatokról beszélhetünk. Például a szerb mint idegen nyelv oktatásáról, amely a tömbökben élő magyar fiatalok szerbtanulását segítheti. Összességében jó törvénymódosítások születtek, és kielégítőek a kisebbségi jogok.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a Beke–Szőcs-ügyről fejtette ki véleményét. Szerinte ez példátlan koncepciós per az erdélyi magyar közösség ellen. Kifejtette: a kisebbségi jogvédelem nemcsak a politikai pártok, hanem a civil szervezetek feladata is, és a feladatköröket le kell osztani, hiszen megvannak a területek, amelyeken egyik vagy másik hatékonyabban tud fellépni. Erdélyben sajnos nem születtek túl nagy sikerek az utóbbi három évtizedben, még a hiányos vajdasági autonómiához hasonló eredmény sem jött össze.
Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai-kommunikációs titkára szerint Kárpátalján bármi megtörténhet, a viszonyok rosszak és folyamatosan romlanak. A magyarság az oroszok után a második számú ellenség; a nyelvi, oktatási és intézményrendszert érintő törvényekkel folyamatosan nyomják el a magyarokat. A jogszűkítésekkel asszimilálni akarják a magyarságot az ukrán társadalomba, sok alkotmányellenes és a nemzetközi egyezményekkel szembemenő törvényt fogadtak el az utóbbi időben.
Abszurd példák vannak a nyelvi elnyomásra, a tervek szerint megbírságolhatják azt, aki magyarul vásárol. A szentmisét pedig szinkrontolmáccsal lehet csak magyarul hallgatni. A magyarokat újabban ráadásul „magyar származású ukránnak” nevezik, vagyis nem ismerik el nemzetiségi hovatartozásukat, s félő, hogy a következő választások alkalmával tovább erősödnek a szélsőséges erők.
Menyhárt József a felvidéki Magyar Közösség Pártja képviseletében szólalt fel. Egy átfogó nyelvi programot tart fontos és megvalósítható elképzelésnek, amely nagyban javítana az 1999-ben elfogadott szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvényen, illetve segítene hatékonyabban alkalmazni. A legnagyobb baj, hogy ez az 1999-es törvény nem igazán működik a gyakorlatban, jóllehet 512 településen 20 százalék feletti a magyarok aránya. Probléma a jogi szabályozás töredezettsége, a szakmai-személyi feltételek, valamint az egységes jogi terminológia hiánya, emellett a szlovák kormány sem biztosítja a szükséges forrásokat. Fontosnak nevezte, hogy egységes fordítói gyakorlat, ezáltal hivatali nyelv szülessen. Szerinte megengedhetetlen, hogy a magyar nyelv csak a családi és a vallási szférában maradjon meg.
