Már többször is elhangzott Tusványoson, hogy annak „polgárai” nem a megszokott módon, hanem Tusványostól Tusványosig mérik az időt, ez a mérvadó számukra, e periódus alapján határozzák meg, milyen is volt az elmúlt év, milyen kihívások várhatók a következő szabadegyetemig. Már hagyományosnak számít, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban minden alkalommal pénteken délelőtt ülnek egy asztalhoz a határon túli magyar közösségek politikai vezetői és a magyar kormány tisztségviselői, s együtt elemzik ki a kárpát-medencei történéseket, eseményeket.
Fotó: Tóth Roland
Nem volt ez másként az idén sem, s áttekintésre méltó történés is volt bőven az idei székelyföldi, tusnádfürdői esemény panelvitáján. A beszélgetést megnyitva Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott annak az óriási határon túlról érkező támogatásért, mely immár harmadik alkalommal tette lehetővé a kétharmados többség megszerzését az Országgyűlésben a jobboldali nemzeti koalíciónak. Úgy fogalmazott, minden nemzetrész felelős önmagáért, a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért is: az, ami az egyik nemzetrésszel történik, megtörténhet a másikkal is, példaként szolgálhat a többi közösségnek. Beszédének nagy részét a Vajdaságban megvalósuló pozitív tendenciáknak szentelte Semjén, kiemelve a megvalósulás végső fázisában lévő, hamarosan befejeződő gazdaságfejlesztési program eredményeit, a szerb állammal kötött történelmi megbékélés jelentőségét és a kapcsolatok felfelé ívelésének trendjét. Ki gondolta volna a miloševići időkben, hogy Szerbiában megvalósulhat a magyarság kulturális autonómiája, ma pedig ennek a folyamatát láthatjuk, értékelte a miniszterelnök-helyettes. A vajdasági eredményeket példaértékűnek minősítette a magyarság többi nemzetrésze szempontjából is. Azt mondta, ha Magyarország ki tudott egyezni Szerbiával a történelmi sérelmek ellenére is, akkor ennek nem kellene, hogy akadálya legyen a román állam esetében sem – nem Budapest készülékében van tehát szerinte a hiba. Ukrajna kapcsán elmondta, Magyarország elszánta magát, gátolni fogja ennek az országnak az euroatlanti közeledését mindaddig, amíg az nem változtat a kárpátaljai magyarsággal szembeni viszonyulásán. Hiába sietnek óceánon túli partnereikhez, jegyezte meg, Magyarország kitart e politikája mellett.
Fotó: Tóth Roland
Nem vallottunk szégyent az április 8-i magyar parlamenti csata alkalmával, jegyezte meg örömmel a vajdasági helyzetkép felvázolásának elején Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, s hozzátette, a magunk csekély lehetőségeihez mérten a maximumot tettük hozzá a kétharmados eredmény eléréséhez. A vajdasági magyarság a nemzetpolitikai építkezés mellett döntött, értékelte, s kiállt a partnerei mellett akkor is, amikor azoknak volt szükségük támogatásra, segítségre. Ez így igazságos, nem csak akkor kell tudnunk, kik állnak mellettünk, amikor mi várjuk a támogatást, húzta alá. Pásztor azt mondta, a VMSZ a megbélyegzéseket és támadásokat is felvállalva a hatalmi szerb pártokkal való együttműködés mellett döntött, mert ellenzéki szerepkörből nem tudta volna megvalósítani a célkitűzéseket, melyeket így koalíciós szerződésbe is foglaltak. A jelenlegit egy fajta kegyelmi időnek, nyugalmi állapotnak nevezte kisebbségi szempontból, amikor a szerb politikai partnerekkel együtt dolgozhatnak a vitás témák megoldásán. Törvényhozási szempontból jelentős kérdésekről szólva említést tett az oktatást, a nemzeti tanácsokat, a kisebbségi jogokat, önkormányzatokat szabályozó jogszabályokról és törvénycsomagokról, melyeket az elmúlt időszakban fogadott el a szerb parlament, s valamennyi jelentős a magyar kisebbség szempontjából. A nemzeti tanácsok alkotmánybíróság által megkérdőjelezett hatásköreit is sikerült átmenteni, a korábbitól eltérő megfogalmazásoknak köszönhetően, számolt be a pártelnök a szabadegyetemen. Minden jel szerint november 4-én lesznek a nemzeti tanácsi választások, a VMSZ közösségi listában gondolkodik, melyen civilek, értelmiségiek, egyházi személyek is szerepelnek majd: a közösséget kívánják leképezni az induló választási listán.
Kitért az elvándorlás problémájára is, s úgy ítélte meg, a politika eszközeivel ugyan nem lehet megállítani ezt a folyamatot, azért mégis lehet tenni, hogy az itthon maradás mellett döntőknek könnyebbé tegyék a mindennapjait. Beszélt a Prosperitati sikeres két és fél évéről, amikor lezárul az utolsó, elbírálás alatt álló pályázati kör is, akkor elmondhatjuk, hogy 11 ezer családot támogattunk, s azokat, akik foglalkoztatottként vagy más módon kapcsolatban állnak a nyertes cégekkel. Kritikát fogalmazott meg politikai bírálói felé is Pásztor: azt mondta, sokan elítélik és bírálják, ami teljesen legitimnek számít, viszont ne tartsák a markukat akkor sem, amikor a magyar kormány és a VMSZ politikájának köszönhető támogatásokat osztják. Jogunkban áll eldönteni, kikkel vívjuk meg csatáinkat, zárta a párt első embere gondolatait.
Fotó: Tóth Roland
ELHÚZÓDÓ VÁLSÁGHELYZET
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke nem adhatott a vajdaságihoz hasonló pozitív jelentést. Nemrégiben előbb felgyújtották, majd felrobbantották a KMKSZ székházát, csorbították a kisebbségi jogokat Ukrajnában. Az ország, mint mondta, geopolitikai konfliktus székhelye, a nemzet átalakítása zajlik éppen oroszellenes alapokon, ami okot ad a többi kisebbség jogainak megvonására is. Ebben az újszerű nemzetépítésben a hatalom, sajnos, a legszélsőségesebb ideálokhoz nyúl vissza. Elhúzódó válságra számít, melyben a katonai megoldás nem járható út, az ügy nemzetközi rendezésére lennek szükség. Nem számít a kisebbségellenesség csökkenésére most, a választási folyamat előtt.
A szlovéniai magyarság jogai tisztázottak, a megvalósítás terén vannak fennakadások, értékelte Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. A közösség helyzetét nehezíti az elfogadott oktatási különtörvény. Novemberben helyhatósági választásokat tartanak, miközben kormányfője sincs az országnak. A legrosszabb fejleményt újabb rendkívüli választás jelentené véleménye szerint. Szlovákiában a megyei választásokon a harmadik legjobb eredményt érte el a Magyar Közösség Pártja, számolt be Tusnádfürdőn Menyhárt József pártelnök.
A jövőre vonatkozóan a kis létszámú osztályok megőrzése, az óvodák fejlesztése a legfontosabb terv. A Híd-Most vegyes párt nem elvszerűen politizál véleménye szerint. Három választás elé néz Szlovákia: önkormányzati voksolás, államfőválasztás és uniós parlamenti választás is lesz. Az MKP saját elnökjelöltben gondolkodik.
SÉRELEMPOLITIKÁBÓL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke kedvező híreket közölt: jó az együttműködése a pártnak a horvát jobbközép kormánnyal. Úgy fogalmazott, ekkora odafigyelés Zágrábból a magyar közösség problémáira még soha korábban nem volt. Azt is pozitívan értékelte, hogy a horvátországi magyar közösségen belül sikerült teljes egységet létrehozni.
A magyar politikában korábban beállt szemléletváltást méltatta Deák Ernő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének vezetője, mint mondta, a sérelempolitikától eljutottunk az érdekeket figyelembe vevő politizáláshoz.
Az erdélyi pártok vezetői elítélték a román bíróságok Beke István és Szőcs Zoltán ügyében meghozott döntését, s egyet értettek abban, hogy megfélemlítési szándékkal születtek ezek az ítéletek. Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora a terrorizmus vádját rendkívül súlyosnak, a bíróság által közvetített képet pedig lesújtónak, negatívnak minősítette. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke veszélyes tendenciáról beszélt, melyet az igazságügy testesít meg. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a román miniszterelnök egyik kijelentését ítélte el, melyben akasztófával fenyegette meg a székely zászlót állítókat. Kritizálta Brüsszelt is a rendkívül óvatos reakciók miatt, s feltette a kérdést: fontosabbak-e ma Európának a migránsok, mint az évezredes őshonos értékek.
