Fölényesen nyerte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a három magyar párt versenyét Erdélyben. Fölényeskedésre azonban a helyhatósági választások eredményének ismeretében nincs ok, hiszen az cseppet sem megnyugtató, ha a közelgő parlamenti választásokra gondolunk.
A megyei pártlistákra leadott szavazatokat tekintve – ez mutatja legpontosabban valamely párt országos támogatottságát –, az RMDSZ 5,3 százalékon, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 0,4, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 0,2 százalékon áll.
Az RMDSZ az összes magyar szavazat 88,17 százalékát, az EMNP a 8,21 százalékát, az MPP a 3,62 százalékát szerezte meg. Négy évvel ezelőtt az RMDSZ-t kihívó zsebpártok bizalmi mutatója összességében magasabb volt: az EMNP 7,72 százalékos, az MPP pedig 6,42 százalékos támogatottságot ért el.
Politikai elemzők szerint ezzel végérvényesen eldőlt a magyar–magyar meccs. Az országosban nem, csak a helyi zárványokban fog megmaradni – véli Székely István Gergő politológus. Ami azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az EMNP, esetleg az MPP-vel összefogva nem indul majd az őszi parlamenti választásokon az RMDSZ ellenében, akár még a józan budapesti intéssel is szembe menve.
Noha az RMDSZ átlépte a bejutási küszöböt, ilyen alacsony magyar részvétellel az az ősszel nagy hágónak bizonyulhat. Főként akkor, ha a fővárosi szavazók tüntető távolmaradása nem változik át büntető szavazási hullámmá. Erre akkor kerülhet sor, ha Klaus Iohannis államfő, pártja, a Nemzeti Liberális Párt és szakértői kormánya tovább masíroznak a szakadék felé. A szociáldemokratáknak az elmúlt fél évben semmit sem kellett tenniük, a liberálisok folyamatosan égették magukat, Iohannis pedig tetézte mindezt azzal, hogy szemlélődő szerzetes módjára kisujját sem mozdította.
Az RMDSZ számára intő jel, hogy noha megerősödött az önkormányzatokban, ezt elsősorban a még nagyobb arányban távol maradó román választóknak köszönheti. Ha nem arányaiban, hanem méreteiben elemezzük a részvételt, akkor bizony nyugtalankodhatunk. 107 ezerrel kevesebb erdélyi magyar szavazott, mint 2012-ben. Az RMDSZ szavazóinak száma négy év alatt 16,5 százalékkal, az EMNP szavazóinak száma 13,6 százalékkal, az MPP szavazóinak száma 54,1 százalékkal csökkent.
A derűlátó elemzők azt valószínűsítik, hogy nem a kivándorlás ilyen mértékű, csupán a kiábrándultság a politikából. Bárhogyan is van, mindkettő létében fenyegeti az erdélyi magyarságot. A megoldást a politikának kell szolgáltatnia.
