Nem tülekednek a külföldön élő román állampolgárok – köztük az Erdélyből kivándorolt magyarok sem –, hogy levélszavazásra regisztráljanak, noha a novemberi általános választáson csak akkor vehetnek részt, ha szeptember 1-jéig névjegyzékbe veszik őket.
A levélszavazást a Nemzeti Liberális Párt erőltette, a regisztrációhoz kötését a Szociáldemokrata Párt. A liberálisok elnökjelöltje két évvel ezelőtt éppen a külföldi szavazóknak köszönhetően győzte le a második fordulóban a toronymagasan esélyesebb szociáldemokrata jelöltet. Annyian jelentkeztek külföldön szavazni a konzulátusokon, hogy kilométeres sorok alakultak ki, majd tüntetésre került sor a szociáldemokrata kormány ellen, amely képtelen volt biztosítani a szavazáshoz való jog gyakorlását. A Romániában élő hozzátartozók, a fiatal generáció annyira felháborodott a hírtelevíziók által folyamatosan sugárzott külföldi tudósításokon, hogy tömegesen ment el maga is szavazni és délután megfordította az eredményt: Klaus Iohannis liberális jelölt megverte a szociáldemokrata Victor Pontát.
Mára már szolid bizonyítékok vannak, hogy a külföldi románok pénzt kaptak azért, hogy elmenjenek szavazni, s a diverziótól nem állt távol a Román Hírszerző Szolgálat sem, amelynek vezetőit kirúgással fenyegette meg az első forduló után magát már nyeregben képzelő, magas lóról beszélő Ponta.
Klaus Iohannis győzelme után sokáig úgy tűnt, a liberálisokat segíti az elnök kormányra, de miután megbukott a szociáldemokrata kormány, szakértői kormányt kért fel az ország ügyeinek az igazgatására. Így ma Romániában minden parlamenti párt ellenzékben van. A liberálisokat mégis a hatalmat gyakorlóknak tartják a választók, ezért az egyre sokasodó kudarcért őket büntetik, ma a szociáldemokraták lóhosszal vezetnek a pártnépszerűségi listán.
A liberálisok a külföldi szavazókra számítottak, ezért elfogadtatták a levélben szavazást, ám ehhez regisztrálni kell, és kevesebb mint egy hónappal a regisztráció lezárása előtt mindössze háromezer-hatszázan kérték felvételüket a névjegyzékbe. Sokan kiábrándultak Klaus Iohannisból és a liberálisok politikájából, mások attól tartanak, hogy ha regisztrálnak, a román adóhatóság látókörébe is kerülnek, amely akár meg is adóztathatja őket, vagy hozzátartozóikat, akiknek pénzt küldenek rendszeresen haza.
Mi, erdélyi magyarok sem dicsekedhetünk a sok tízezer magyar emigráns hozzáállásával! Miközben a legtöbben a Spanyolországban élő románok közül kérvényezték a névjegyzékbe való felvételüket, a legkevesebben Vietnamban, Oroszországban, Új-Zélandon, Indiában, Dél-Koreában, Cipruson, Dél-Afrikában és... Magyarországon. Magyarország szinte ki is maradt a statisztikából, hiszen mindössze egy személy regisztrált! De hadd legyünk derűlátó hazafiak, és higgyük azt, hogy az első erdélyi magyar, aki regisztrált, egyben nem az utolsó is. Talán lesznek még ketten-hárman. Mert azt már észrevehettük, hogy a Nyugaton élő erdélyi magyar emigráció rendkívül aktív ugyan a Facebookon, a székelyzászló posztolásokkal, a románok fikázásával, meggyőző erővel ecseteli, hogy szülőföldjén sajnos megélni nem lehet, de amikor szavazatával az otthon maradt magyarok érdekérvényesítését támogathatná, nem fárasztja magát.
