A Kárpátok hágóin való jelképes átkeléssel emlékezik meg a román hadsereg ma, szombaton arról, hogy az addig semleges Románia száz évvel ezelőtt belépett az első világháborúba. A bukaresti Nemzetvédelmi Minisztérium közleménye szerint az újrajátszott átkelés az első világháborúban elesettek emlékének életben tartását célozza.
„A kiegészült Románia – ahogyan a minisztérium Erdély Romániához való csatolását nevezi – elsősorban a nemzet javát saját életüknél is előbbre tartó, a harcmezőn elesett vagy fogságban elpusztult román katonák véráldozatára épült” – áll a közleményben.
A hadba lépési centenáriumi ünnepségsorozat kezdeteként pénteken országszerte száz első világháborús emlékműnél, illetve katonai temetőben tartottak névsorolvasást: a környéken elesettek nevét sorolták fel.
Ugyancsak ma a hajdani koronázó fővárosban, Curtea de Argeşen I. Ferdinánd király sírjánál, illetve a Brassó megyei Fundatán, az első román hősi halott emlékművénél rendeznek koszorúzást. Aztán este kilenc órakor, a száz éve kezdődött román offenzívát megidézve, a Kárpátok tizenhat hágóján a román hadsereg egy-egy szakasza díszfelvonulást szervez.
A világháború kitörésekor még a központi hatalmak oldalán álló Román Királyság 1916. augusztus 27-én 23 órakor intézett támadást az Osztrák–Magyar Monarchia ellen, azaz hadüzenet nélkül átlépte a határt, miután az Antant egy tíz nappal korábban Párizsban megkötött, titkos szerződésben arról biztosította Bukarestet, hogy győzelme esetén megkapja Erdélyt. A román hadseregnek Csík és Háromszék vármegyét, Brassót és Nagyszebent sikerült elfoglalnia, ám az ellentámadásba lendült osztrák–magyar és német csapatok 1916 októberéig kiszorították a román katonákat Erdélyből. Akkor Romániát a megszűnés fenyegette. Ám Románia 1917-ben békét kötött a Bukarestet is ellenőrző tengelyhatalmakkal. A háború végén, 1918-ban, amikor már látszott, hogy az Antant legyőzi a tengelyhatalmakat, újra hadat üzent Németországnak, csapatai ismét átkeltek a Kárpátokon, és a győztes oldalon fejezte be a háborút. A trianoni szerződéssel pedig megkapta Erdélyt.
Victor Ponta a megbuktatott szociáldemokrata miniszterelnök még úgy tervezte, hogy a világháborús megemlékezések nem a régi sérelmeket elevenítik fel, hanem a kisebbségbe szorult magyarokkal együtt megvalósítható jövőtervet vetíti előre. Klaus Iohannis elnöksége alatt azonban Románia felfedezte katonai nagyhatalmi ambícióit, az Egyesült Államok szövetségeseként – egyes román elemzők szerint csatlósaként – erejének fitogtatását tartja célravezetőnek.
A militarista Románia ellenzői közül sokan utalnak arra, hogy Erdély lerohanását a régió kifosztása követte, s ez folyik ma is. Bukarest viszont azóta sem kapcsolta be az ország vérkeringésébe Erdélyt, a Kárpátokat egyetlen autópálya sem szeli át, a vasút infrastruktúrája elavult, a központosított költségvetés pedig visszaveti Erdély gazdasági fejlődését, miközben a két másik régió közül sem Moldva, sem Havaselve nem tud kitörni a szegénységből, csak a főváros dagad egyre nagyobbá.
