Derült égből villámcsapásként hathatott a romániai liberálisokra, hogy lemondott a párt társelnöke, Vasile Blaga: hirtelen stratéga és kampányfőnök nélkül maradtak. (A Buldognak is becézett politikust azzal vádolják, hogy a kedvezményezett cégektől tíz százalék részesedést kért az állami megrendelések után, a több tízmillió euróra rúgó összeget pártja és Traian Basescu volt államelnök választási kampányára költötte.) Blaga tapasztalatára, kapcsolati tőkéjére pedig nagy szüksége lenne a Nemzeti Liberális Pártnak (NLP), hiszen minden felmérés katasztrofális eredményt jelez előre a decemberi választásokra. A különbség az NLP és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) közt folyamatosan nő. Ezért az SZDP-nek semmit sem kell tennie, elegendő, ha folyton azt sugallja, hogy az NLP és az NLP jelöltjeként államfőnek választott Klaus Iohannis semmit sem tesz.
Klaus Iohannis másfél év után rájött erre a veszélyre, és hirtelen aktivizálta magát. Két nap alatt négy fontos kijelentést is tett, többet, mint eddigi elnöksége alatt összesen.
Először azt mondta, hogy ő, Klaus Iohannis nem fog többé pártfüggetlen miniszterelnököt kinevezni, mert politikai kormányt akar. Hogy nem véletlenül tette ezt a kijelentést Iohannis, arra második kijelentése utal. Az államfő ugyanis kvázi felszólította Dacian Ciolos miniszterelnököt, hogy ha kormányfő akar maradni december 11. után is, iratkozzon be valamelyik pártba vagy legalábbis nyilatkozzon arról, hogy melyik párttal szimpatizál. Iohannis nyilván a Nemzeti Liberális Pártra utalt, s azt a korszakot juttatta eszünkbe, amikor a szakmai előmenetel feltétele nem a tudás volt, hanem a Kommunista Párthoz való tartozás és hűség.
Iohannis harmadik kijelentése noha nem törvényes, teljesen korrekt. Figyelmeztetett, hogy nem nevez ki olyan miniszterelnököt, aki ellen bűnvádi eljárás folyik, aki korrupt, aki esetében az összeférhetetlenség gyanúja áll fenn, akit elítéltek. (A szociáldemokrata vezetőkre utalt.) Milyen kár, hogy amikor Iohannist megválasztották kvázimessiásnak, nagyszebeni háza miatt bírósági eljárás folyt, összeférhetetlenség gyanújában állt, igaz – noha alapfokon pert vesztett – nem ítélték el! Ha ez nem így lett volna, ma a korrupcióellenes harc Szent Györgyeként tisztelhetnénk. Így csak a nemzeti liberálisok önkéntes kampányfőnökeként tekinthetünk rá.
Negyedik kijelentése miatt azonban minden bűne meg van bocsátva, hiszen igen okosan azt mondta: tiszteletben fogja tartani a többség akaratát, amelyet a választások nyomán ismerünk meg.
És ez némileg megnyugtató. Hiszen már-már hajlamosak voltunk azt hinni, hogy az idei parlamenti választási kampány a parlamentarizmus, a demokrácia legmagasabb fokú szerveződése ellen szól. A harc a miniszterelnöki tisztségért dúl, ebbe a csatába szállt be Iohannis. Munkáját nehezíti, hogy ha továbbra is látványosan kampányolni fog a nemzeti liberálisok mellett, a párt bizalmi indexe tovább zuhan majd, mert a Nemzeti Liberális Párt zuhanásának oka maga Iohannis.
Ezek után a Románia Magyar Demokrata Szövetségnek nemigen lesz választási lehetősége, hogy kivel kormányozzon együtt. Marad az immorális lehetőség, feltéve ha a szociáldemokratáknak szükségük lesz a magyar érdekvédelmi szervezetre. Egyelőre a román szélsőjobb felé kacsintanak.
