„Románia nem veszi komolyan sem a saját törvényeit, sem a nemzetközi vállalásait” – ezzel kezdte strasbourgi felszólalását Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
A szövetségi elnök az RMDSZ két árnyékjelentését ismertette az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának soros ülésén. Hogy állítását bizonyítsa is emlékeztetett arra, hogy Románia kétéves késéssel, 2016 februárjában nyújtotta be a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény alkalmazásáról szóló jelentését az Európa Tanácsnak. Az RMDSZ szerint ráadásul a jelentés alapvetően hamis képet sugall a kisebbségi jogok, illetve az anyanyelvhasználat romániai helyzetéről. Valójában Romániában – különösen 2011 után – rendszeresen sérül a kisebbségi jogok alkalmazása, nem tartják be az elfogadott törvényeket és azokat a nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, amelyeket a román parlament ratifikált a ’90-es, illetve a 2000-es években. Románia nem fogadta el a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényt sem, noha erre 13 éve ígéretet tett.
A szövetségi elnök példákkal igazolta a jogsértéseket. Például bírósági ítéletek hosszú sora korlátozza az etnikai, nemzeti szimbólumok használatát. „Bírósági ítélettel kimondják, hogy el kell távolítani a nyilvános terekről a székely zászlót, amely egy közösségnek, a székely-magyar kisebbségnek a szimbóluma. Közben más regionális identitással rendelkező közösségek használhatják szimbólumaikat. Románia erős regionális identitásokkal rendelkező állam: Moldvában és Dobrudzsában például szintén használnak regionális szimbólumokat, és ez senkit nem sért”– szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy a bíróságok csak a székely zászló, a székely szimbólumok esetében hoznak tiltó intézkedéseket. Bírósági ítéleteken keresztül akadályozzák meg azt is, hogy székelyföldi civil szervezeteket, vagy gazdasági társaságokat bejegyezzenek, ha a nevükben szerepel a Székelyföld megnevezés. Az oktatásban is érvényesül a hátrányos megkülönböztetés: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatási vonalát nem hozták létre, annak ellenére, hogy 2012. január 1-jétől erre törvény kötelezi az intézményt. „Ezt a törvényt 4 esztendeje nem alkalmazza az egyetem, nem alkalmazza senki, és senkinek semmilyen bántódása sem esik” – rótta fel Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke a marosvásárhelyi katolikus gimnázium esetét is ismertette, kiemelve, hogy az egyház egy olyan épületben indította újra az iskolát, amelyet 1948-ban államosítottak, tőlük vettek el a kommunisták. „A 2015-ben elindított iskola működését most ügyészi eljárással próbálják felfüggeszteni. Tehát, nem politikai eszközöket használnak arra, hogy politikai döntéseket zárójelbe tegyenek és érvénytelenné nyilvánítsanak. Mert annak idején politikai döntés született arra vonatkozóan, hogy lehet magyarul, anyanyelven tanulni óvodától egyetemig, és ezt törvénybe foglaltuk” – mutatott rá a helyzet fonákságára Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor zárógondolatként azt a kérdést tette fel, hogy miért fordul meg, miért tér le Románia arról az útról, amelyen az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően elindult?
A kérdés költői. Román elemzők szerint Románia soha nem járt azon az úton. Sokakat megtévesztve mellékösvényeken araszolgatott.
