Erős anyaország – a világforgatag közepén

Helyszíni tudósítás

Egy világforgatag közepén helyezkedünk el, azokban az időkben, amikor az egész világ átrendeződését éli – fogalmazott a Magyar Diaszpóra Tanács VI., éves konferenciáján a budai Várkert Bazárban megtartott tanácskozáson tartott nyitóelőadásán Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Mint magyarázta, Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, az amerikai elnökválasztás sokak által nem várt kimenetele is jele annak az átrendeződésnek, amelytől politikai és szellemi értelemben is jót várhatunk, az elnyomás, a másként gondolkodókat megbélyegző hozzáállás végét. Reményét fejezte ki, hogy „a demokrácia exportjának” a politikája is véget ért, mellyel összhangban kulturális különbségeket és gyökereket figyelembe nem véve kísérelték meg a nyugati társadalmak mindenütt érvényesíteni saját társadalmi berendezkedési modelljüket.

A diaszpóra tanácsot Orbán a magyar nemzet helyzetének évről évre történő elemzési helyeként éli meg elmondása szerint, amire elsősorban azért van szükség, mert világnemzetnek számít a magyar, ennek következtében nem árt folyamatosan figyelemmel kísérni azt, hol tartunk, s mi az, amit a siker érdekében megtehetünk. Fel kell tenni azt a kérdést is, tette hozzá, hogyan lehet a hazát megerősíteni és megvédeni olyan körülmények közepette, melyben az anyaország és a közép-európai térség mindig is útvonalak metszőpontját jelentette – legyen szó kereskedelmi vagy hadi útvonalakról, fejtette ki Orbán.

– Éppen ezért, semmi különös sincs abban, ha bennünk folyamatosan az a kérdés merül fel: milyen veszélynek vagyunk most kitéve. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a veszély az elmúlt két évtizedben lényeges mértékben csökkent. Magyarország NATO-tagsága katonai értelemben megteremtette az állam biztonságát. A tagság azonban, természetesen, nem jelenti a nemzeti hadsereg elhanyagolását, arra ugyanúgy szükség van, mint korábban, s ha a térség államaiban uralkodó trendeket vesszük figyelembe, könnyen megállapíthatjuk azt is: a következő években még inkább erősíteni kell azt – fogalmazott a magyar kormányfő.

Az Európai Unióhoz való csatlakozást a védekezés másik módjának nevezte, s egyértelművé tette, hogy Magyarország nem fejlődhet egy tágasabb gazdasági és kereskedelmi régió nélkül, jelentős exportteljesítményre van ugyanis az országnak szüksége a folyamatos előbbre jutáshoz.

– Mindezzel együtt, nem elhanyagolható az sem, hogy Magyarország nem egyedül, hanem egy közép-európai térség részeként vált ennek az Európai Uniónak a részévé, s ma is akként tagja. Ez abból a szempontból fontos, hogy a közép-európai térségnek már nagyon régen volt akkora befolyása az európai politika alakulására, mint ma. A lengyelek, magyarok, csehek és szlovákok ma meghatározó erőt képviselnek – szögezte le Orbán.

Az elmúlt évekről szólva sikeresnek minősítette a magyar átalakítási politikai törekvéseket. Mint mondta, a legújabb adatok szerint Magyarországon a munkanélküliség öt százalék alá, 4,7 százalékra csökkent, ami közelít a teljes foglalkoztatottságnak számító 3,5 százalékos szinthez. Ha semmit sem rontunk el, közölte, akkor a következő öt esztendő a további erősödésről szól majd.

– A magyar diaszpórának egy erős anyaország az érdeke. A határon túli magyarok számára az jelenti a jó hírt, hogy Magyarország egyre erősebb kulturális, gazdasági-kereskedelmi és külpolitikai értelemben is.

NINCS SZÜKSÉG SZÜNETRE

Szerbiáról szólva Orbán aláhúzta, soha sem voltak a két állam között jobbak a viszonyok, Magyarország nem ért egyet azzal az uniós elképzeléssel, hogy a következő öt évben szüneteltetni kell az EU bővítését. Mint mondta, magyar nemzeti érdek és összeurópai érdek Szerbia, Montenegró és Macedónia csatlakozása.

A miniszterelnök arról biztosította a Magyar Diaszpóra Tanács küldötteit, hogy az anyaországi támogatások a továbbiakban is létezni fognak, sőt bővülnek is. Ugyanakkor felhívta a tanácstagok figyelmét, hogy a nem Kárpát-medencei, világot érintő kérdésekkel és ügyekkel is kezdjenek el foglalkozni, s e tekintetben is határozzanak meg célkitűzéseket, elmúlt ugyanis szerinte az az idő, amikor a magyarok csak saját magukkal, fennmaradásukkal kellett, hogy foglalkozzanak.

EGYMILLIÓ ÚJ MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR

– Látnunk kell, világnemzet a magyarság a tragikus történelem miatt, sok honfitársunk volt kénytelen korábban emigrálni. A Kádár-rendszerben az emigrálókat ellenségként kezelték, hiszen e rendszer elől menekültek az emberek. Az áttörés Antall József miniszterelnök korában történt meg, aki már tizenöt millió magyar vezetőjének vallotta magát. A Gyurcsány-kormány zord időket hozott, 2010-ben azonban forradalmi változás következett be, a Kárpát-medencei magyarság és magyarországi magyarság mellett egyenértékű részévé vált a nemzetnek a diaszpóra is – fogalmazott a tanács ülésének margóján megtartott sajtótájékoztatón dr. Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes, aki hozzátette, ma már „családtagok, akiket ellenségnek néztek korábban”.

A tanács a nagyvilágban szétszóródott magyarság intézményrendszere, összefogja a magyar közösségeket, melyek általa tartják a kapcsolatokat az anyaországgal, magyarázta Semjén. Méltatta a Kőrösi Csoma Sándor programot, mely emigráns szervezetekből hoz létre magyar szervezeteket, oktatással, a magyar kultúra megismertetésével. Mint közölte, a diaszpóra-politika stratégiai programja elkészült, negyven ország használható elemeit vették át és alakították ki ez alapján a magyar célkitűzéseket.

– Csak akkor maradhat meg az egyetemes magyarság, ha annak mindhárom része megmarad. Százezer állampolgárságot állapítottak meg eddig a diaszpórában, 820 ezer honosítás történt, összesen tehát 920 ezer új magyar állampolgár van, s a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár a korábbi ígéretek szerint – zárta mondandóját a kormányfő-helyettes.

FOLYTATJÁK A MEGKEZDETT PROGRAMOKAT

Magának a tanácsnak a működéséről szólva Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár közölte, jelenleg hetvenhat tagszervezet vesz részt az ülésen. Nem statikus e fórum, változnak a részvevők, az aktív szervezetek mind itt vannak, négy kontinentális, egy interkontinentális szekciót működtet a tanács.

Zárónyilatkozatában a diaszpóra tanács támogatta a magyar állam programjait és azok folytatása mellett szállt síkra, szorosabbra kívánva ezáltal fűzni a kapcsolatokat Magyarországgal.