Románia az általa nagy egyesülésnek nevezett történelmi esemény centenáriumának megünneplésére készül. A legendáktól terhes román történetírás szerint Erdély az 1918. december 1-jén történt gyulafehérvári népgyűlés hatására egyesült Romániával. (Valójában az 1920. június 4-én elfogadott trianoni szerződés után.) Így december elseje lett a román nemzeti ünnep napja, a százéves évfordulót pedig két év múlva tartanák meg.
Romániának az elmúlt száz évben nem sikerült integrálnia a három történelmi régiót: Moldvát, Havaselvét és Erdélyt, utóbbival például sem autópálya, sem gyorsvasút nem köti össze a fővárost, Bukarest pedig infrastrukturálisan szintén elszigetelt Európától. Mivel a nagy országépítő terv, amelyet a Németországból meghívott I. Károly király elindított, dugába dőlt – írják román politikai elemzők –, az egységes román nemzet megteremtése maradt az egyetlen elérhető projektum. Miután a nyolcvanas évek végére a németeket és zsidókat Románia jószerével pénzért eladta, a mintegy másfél milliós erdélyi magyarság gátolja csupán az államnemzeti álmot. Az Egyesült Államok fő katonai partnerévé előlépett Románia az elmúlt években láthatóan arra törekszik, hogy megszabaduljon az erdélyi magyar közösségtől is.
A december 11-ei választások előtt mindkét politikai oldal jelezte választóinak, hogy nem működne együtt a magyar érdekképviselettel. A közösségi oldalakon pedig egyre többen biztatnak hivatásszerűen vagy naivan a magyar választók távolmaradására.
Érthető, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos elnöke és a székelyföldi helyi vezetők kijelentették: december elsején az erdélyi magyaroknak nincs mit ünnepelniük, hiszen még azokat a gyulafehérvári ígéreteket sem tartotta be Románia, amelyek a magyar közösség önrendelkezési jogára vonatkoztak. Ezért nem is vettek részt a hivatalos ünnepségeken.
A román asszimilációs törekvéseket érzékelő budapesti Külügyminisztérium utasította több külföldi képviseletét, hogy diplomatáik ne vegyenek részt azokon a rendezvényeken, amelyeket a román nagykövetség a december elsejei nemzeti ünnepük alkalmával szervez. A tiltó intézkedést azzal indokolták, hogy „a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején”.
A budapesti román nagykövetség az egyik budapesti belvárosi szálloda báltermében tartott fogadást, amelyen a magyar külügyminisztériumból senki nem volt jelen.
A román külügy meglepetéssel és értetlenséggel vette tudomásul a magyar Külügyminisztérium döntését.
Bukarest szerint azért is nehéz elfogadni egy ilyen döntést, mert egy ország nemzeti szimbólumai és értékei iránti tisztelet annak a vitathatatlan része, az Európai Unió alapvető értékeinek. „Románia elkötelezett volt és marad ezen értékek iránt” – közölte a digi24.ro kérdésére a román külügy. Arról, hogy az egyenlő bánásmód és az emberi jogok biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés eltörlése is alapvető uniós érték lenne, természetesen hallgatott.