Az erdélyi magyar sajtó szerint több ezren, a román csendőrség szerint kétezren tüntettek esőben a hétvégén Marosvásárhelyen a Székely vértanúk emlékművénél Székelyföld autonómiájáért.
Az üzenet, amit a résztvevők megfogalmaztak az volt, hogy a román kormánytól nem a teljesíthetetlent követelik, mindössze annyit, hogy tegyen eleget a csaknem száz esztendeje Gyulafehérváron tett vállalásának, s biztosítsa az önrendelkezés jogát Székelyföldön.
A megemlékezésről betegség miatt ezúttal hiányzott a székely szabadság napjának kezdeményezője és főszervezője Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Szűcs Péter, a Marosszéki SZNT alelnöke fogalmazta meg a civil szervezet üzenetét. Méltatta azokat, akik a székelységért tenni akarnak, s megszólította a szabadságot kiteljesíteni hivatott fiatalságot is. Elmarasztalta a román államot, amely nemhogy nem teljesíti az 1918-as ígéretét, de még a párbeszédet is elutasítja a székelységgel.
Tolmácsolták Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott levelét, illetve azt az üzenetét, hogy Európa nem mehet el érzéketlenül és válaszok nélkül a székelység követelései mellett.
Tőkés László (a képen), a Fidesz európai parlamenti képviselője arra biztatott, hogy az árulás, az önfeladás és a hatalombarát opportunizmus árnyékában (ezzel a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre utalt) is folytassuk küzdelmünket, ne engedjük, hogy a Székelyföldet beolvasszák.
Mint minden évben, az idén is voltak külföldi vendégei a rendezvénynek. Wouter Patho, az Európai Szabad Szövetség flamand alelnöke támogatásáról biztosította a székelyek harcát, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy az Unió a tagállamok fővárosainak érdekeit szolgálja.
Aitor Esteban baszk politikus arról beszélt, hogy a Spanyolország és Franciaország által megosztott Baszkföldön is kitartó küzdelemmel lehetett sikert elérni. Például azt, hogy az erősen centralizált Franciaország is biztosítsa az önrendelkezés jogát.
A Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót a jelenlevők az „Autonómiát!, Autonómiát!” felkiáltással fogadták el.
A tüntetést a román nyelvű sajtó elhallgatta.
A székelyföldi autonómiáért folytatott harcról Stefano Bottoni borúlátó elemzést tett közzé. Az olasz származású történész nem sok esélyt lát a magyar területi autonómiatervek megvalósítására az elkövetkező 10–20 évben.
„Kellenének felkészült, nyelveket beszélő, a 21. századi eszközökkel kommunikáló aktivisták. Kellene egy világosan magyarázható ütemterv. Kellene egy valóban kecsegtető jövőkép, amiből nem maradnak ki a székelyföldi románok sem (...). És kellenek partnerek, támogatók a román politikában, médiában, és abban a mély vízben, amit deep state-nek, azaz mély államnak nevezünk. Amíg ezt nem tudjuk felépíteni, sajnos nincs miről beszélni autonómiaügyben” − összegzett lapunknak Bottoni.
Legtöbb, amit tehetünk, hogy időről-időre elkiabáljuk.
