Az erdélyi magyarság méltóan emlékezett meg az 1848–49-es hősökről. A szónokok beszédeiből kirajzolódott a jelen valósága és a szinte lehetetlen megvalósításának, az erdélyi magyar jövő alapvetésének szükségessége.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalkotta a maga 12 pontját, Mit akar az erdélyi magyarság címmel. Politikai ellenfelei felróják, hogy a 12 pont között nem szerepel tételesen az autonómia. Az egyre nehezebb helyzetben lévő erdélyi magyar média pedig elkönyvelhette, hogy nem szerepel a szabad sajtó igénye sem.
Romániában a kilencvenes évek elején a március 15-ei ünnepségek váltották ki a többségi nemzet felháborodását, sőt a marosvásárhelyi fekete március – a román magyar összecsapások – ürügye is az volt. Ezért a román vezetők sokáig ellenezték az ünnep megülését és nacionalista szólamokkal igyekeztek elhatárolódni attól. Az első, aki üdvözölte az ünneplő erdélyi magyarokat, Emil Constantinescu államfő volt. Utódja, Traian Băsescu is illőnek tartotta köszönteni a magyarokat. Az államfői üzenet hagyománya csaknem két évtized után tavaly szakadt meg. A szász kisebbséghez tartozó Klaus Iohannis – akire a magyarok nagy többsége szavazott – nem tartja fontosnak a gesztust.
Üzenni az erdélyi magyarságnak a szociáldemokrata miniszterelnök üzent. A temesvári Sorin Grindeanu szerint valósággá válhatnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eszméi, a béke, a szabadság és az egyetértés, ha a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy egyesíti, tisztelik egymást, és nem akarnak semmit ráerőltetni egymásra. A kormányfő az „egység a sokszínűségben” európai gondolatra alapozva meggyőződését fejezte ki, hogy a különbségek nem választják el egymástól a románokat és a magyarokat, nem teszik őket egymás ellenfeleivé, hanem ellenkezőleg, hozzájárulnak a kölcsönös megismerésükhöz, az egymás iránti tisztelet növekedéséhez, valamint harmonikus együttélésükhöz.
Rámutatott arra, fontos, hogy a románok és a magyarok azokat kövessék, akik a nemzetek közti hídépítésen fáradoznak, és ne azokat, akik sötét indulatok által vezérelve vagy egyéni haszonszerzés reményében el akarják választani azokat egymástól.
Sorin Grindeanu üzenete zárásaként tiszteletét fejezte ki a magyarok történelme, kulturális és szellemi hagyatéka iránt.
Klaus Iohannis pedig már korábban megmondta, a kisebbségi kérdés Romániában meg van oldva. Ha valami változik, megszólal. Ő amúgy olyan sejtelmesen tud (el)hallgatni!
