Brassói tudósítónktól
Kolozsváron tartja kongresszusát május végén az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN). Nemcsak a kongresszusra, hanem történelmük legfontosabb küldetésének teljesítésére is figyelnek: a Minority SafePack néven ismert kisebbségvédelmi törvény európai uniós elfogadtatását kívánják elérni.
Ehhez előbb össze kell gyűjteni Európa legkevesebb hét országában egymillió támogató aláírást, majd el kell fogadtatni az EU-val, hogy a kisebbségvédelem nem maradhat nemzetállami hatáskör, a mintegy hatvanmilliós európai őshonos kisebbségi közösség védelmét az Uniónak kell szavatolnia.
„Európa sikere azon múlik, képes-e a régiók és az állampolgárok Európájává válni. Senkinek sincs nagyobb rálátása és alkalmassága ebben a kérdésben, mint annak a 60 millió embernek, aki az Európai Unió nemzeti kisebbségeihez tartozik. Csak akkor beszélhetünk Európa felnőtté válásáról, ha a nemzeti kisebbségekre önálló értékként tekintünk, és meg is védjük ezt az európai értéket” – fogalmazott Vincze Loránt, a FUEN erdélyi elnöke Eupenben. Belgium német ajkú közösségének fővárosában zajlott május 5-én az Európa Tanács Helyi és Regionális Választottak Kongresszusa által Autonómiák és sokszínűség egy fejlődő Európában VI. címmel szervezett konferenciája.
A számos európai tagállam regionális választottai, államtitkárai, magas rangú kisebbségügyi szakértői részvételével zajló konferencián Vincze Loránt kijelentette: az Európai Unió Régiók Bizottságának szélesebb hatáskört kell adni. „A legtöbb nemzeti kisebbség, regionális és kisebbségi nyelvi közösség szilárdan kötődik ahhoz a régióhoz, amelyben él. Sok esetben jól ismerik a szomszédos országok kultúráját, és több nyelven beszélnek. Kiváló a helyzetük ahhoz, hogy hídépítő szerepet töltsenek be a régiók és az Unió között” – fogalmazott a FUEN elnöke, hozzátéve ugyanakkor, hogy a kisebbségek által kínált gazdaságerősítési, társadalomfejlesztési és területkohéziós lehetőségeket azonban mindeddig túl ritkán hasznosították.
A konferencián jelen lévő Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusának tagja hozzászólásában rámutatott: az Európa Tanács 47 tagállamában több típusú autonómia megtalálható. Ám „amíg Székelyföldön gondot jelent a kétnyelvű pályázati űrlap, a helyi vagy megyei zászlók használata, addig itt, Eupenben, Belgiumban a hetvenezres német közösség saját parlamenttel, kormánnyal rendelkezik, és semmilyen, az országot érintő döntést nem hoznak meg nélküle. A többség és kisebbség közötti kapcsolat minősége mindig a többség felelőssége, ilyen értelemben hosszú út áll Románia előtt” – fogalmazott a háromszéki önkormányzati tanács alelnöke.
Egy nappal a korábban egy Brüsszelben tartott konferencián az Európa Parlament elnökének tanácsadója, Marcus Warasin tolmácsolta Antonio Tajani elnök üzenetét, amelyben támogatásáról biztosította az MSPI kezdeményezőit. „Európa elsősorban az európai polgárokról, és nem a tagállamokról szól. Ezért fontos a polgári kezdeményezés intézménye. Európában nem lehetnek elsőrangú és másodrangú európai állampolgárok: minden uniós állampolgárnak joga van ahhoz, hogy képviselve legyen az EP-ben, és hogy azonos jogokat élvezzen” – üzente az Európai Parlament elnöke, hozzátéve: a sokszínűség elfogadása nélkül nem létezik egység sem. „Ha az európai kisebbségeknek segítségre van szükségük, ne tétovázzanak kopogtatni az ajtaján” – üzente a kezdeményezőknek.
Ezt a szemléletet azonban nem lesz könnyű elfogadtatni a többséggel.
