Az, hogy mekkora sikert jelent a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára, hogy Kolozsvárt tartják a napokban az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) éves kongresszusát, talán az időnként tiltakozásba átlendülő román reakciókon mérhető le.
Bikkfanyelvű üdvözlőbeszédet küldött a megnyitóra, amelyen nem jelent meg Emil Boc, Kolozsvár polgármestere. Klaus Iohannis államfő – aki mindig hangoztatja, ahányszor alkalma adódik rá, hogy a nemzetiségi kérdés meg van oldva, lévén ő, a szász Románia elnöke – figyelemre sem méltatta az európai őshonos kisebbségek fórumának munkálatait, akárcsak a kormányfő. A külügyminisztérium pedig rosszallását fejezte ki, hogy Navracsics Tibor EU-biztos nem látogat el Bukarestbe is.
Tény, hogy a kolozsvári FUEN-kongresszus mérföldkő a szervezet és az európai kisebbségek történetében is. A Kolozsvártól pár kilométerre található bonchidai Bánffy-kastélyban ünnepi fogadás keretében startolt el a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési kampánya Vincze Loránt FUEN-elnök és Hans Heinrich Hansen, a kezdeményező bizottság elnöke, a FUEN korábbi elnöke jelenlétében. A kezdeményezés kivonná a nemzetiségi jogok szavatolását a tagállami hatáskörből és uniós jogi garanciákat kölcsönözne annak.
A Glasgow-i Egyetemmel partnerségben szervezték meg A nemzeti kulturális autonómiák közép- és kelet-európai lehetőségeiről és kihívásairól című vitát. David Smith, a Glasgow-i Egyetem professzora kiemelte: a térség államai közül autonómiaügyben Magyarország lépett elsőként 1993-ban, amikor nemzeti kisebbségeinek nem-területi autonómiát biztosított. A professzor hozzátette: ezt a modellt példának lehet tekinteni, Magyarország pedig szerette volna, hogy a térség olyan államai is átemeljék a gyakorlatba, ahol nagyszámú magyar közösségek élnek. A térség többi államában azonban az autonómiák nem valósultak meg, kivéve Szerbiát, amelynek példája azt mutatja: a nemzeti kulturális autonómia megoldás lehet.
„Egy nemzeti kisebbség számára az az önrendelkezési forma kell hogy érvényesüljön, amely az adott kisebbség identitásának megőrzését biztosítja hosszútávon. Akkor mondhatjuk azt, hogy egy ország kisebbségvédelmi rendszere megfelelő, ha ezt az ott élő nemzeti közösségek mondják el magukról” – mutatott rá Korodi Attila, az Európa Tanács Közgyűlésének tagja. Az RMDSZ politikusa emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ a Romániában élő kisebbségekkel együtt 2005-ben dolgozta ki a kisebbségek jogállását rögzítő törvénykezdeményezést, amelyet az akkori kormány terjesztett elő, és egyebek között megteremtette volna a kulturális autonómia törvényi és intézményi keretét is, a tervezet elfogadása azonban Románia EU-s csatlakozását követően megtorpant.
Daniel Alfreider, a FUEN alelnöke, olaszországi parlamenti képviselő fogalmazta meg legnyíltabban az európai kisebbségek óhaját: egy sokszínű régiós, határok nélküli Európára van szükség, ahol minden kisebbség megőrizheti identitását, kultúráját.
