Húsvétra ígérte, pünkösd előtt sikerült iktatnia a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) azt a közigazgatási törvényjavaslatot, amelytől az erdélyi magyar közösség feltámadását várják. A jogszabály 20 százalékról 10-re csökkentené az anyanyelv kötelező használatának küszöbét a hivatalokban és közintézményekben, és bevezetne egy kedvezményes küszöböt is, amelyet egy bizonyos lélekszám fölött alkalmaznának. A tervezet szerint pénzbírsággal sújthatják a közigazgatási törvény nyelvi előírásait megszegő önkormányzatokat és közintézményeket.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint a jogszabály nagy eséllyel még ebben az ülésszakban átkerülhet a szenátusba, és még az sem kizárt, hogy a parlamenti vakáció előtt elfogadják. A szövetségi elnök elmondta, hogy a tervezetet már korábban átküldték a kormánykoalíciós pártok vezetőinek, és a múlt héten volt is egyeztetés arról.
„A román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy országunk megoldotta a kisebbségi kérdést, hogy ilyen értelemben modellértékű Románia. Mi ezzel szemben azt mondjuk, koránt sincs minden rendben. Viszont, ha elsőként a román parlamenti pártok nyitottságot tanúsítanak, viszonozzák az általunk kezdeményezett párbeszédet, akkor jó úton indulhatunk el a kisebbségi jogok kiszélesítésének irányába” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ közleménye.
Romániában csak azokon a településeken kötelező a nyelvi jogok alkalmazása, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot. Így például nem kötelező az anyanyelv-használat Kolozsváron, Brassóban, Aradon, Nagybányán és Zilahon, ahol szintén jelentős számban élnek magyarok.
Az RMDSZ javaslata az, hogy a 10 ezer lakos alatti településeken a kedvezményes küszöb 300 legyen, a 10 és 25 ezer közötti lakosú településeken 500, a 25 és 50 ezer közötti lakosú településeken 1000, az 50−100 ezer közötti lakosú településeken 2000, és a 100 ezer lakos feletti települések esetében pedig 10 ezer legyen a kedvezményes küszöb, amely felett kötelezővé válna az anyanyelv-használat biztosítása.
„A tervezet ezeknek a nyelvi jogoknak a maximalizálásáról szól – mondta Benkő Erika háromszéki képviselő, a tervezet egyik kidolgozója. – A székelyföldi autonómia egyik legfontosabb, talán legfőbb komponense a regionális hivatalos nyelv lenne. Éppen ezért a regionális anyanyelvhasználat közösségünk számára olyan sarkalatos kérdés, melyet megfelelő törvényi keretek között úgy kell szabályozni, hogy az erdélyi, székelyföldi magyar anyanyelvű emberek minden hivatalos körülmény között használhassák nyelvünket.”
Elfogadása éppen ezért bizonytalan.
