Kedden körülnézett Székelyföldön Klaus Iohannis, Románia elnöke, akit már korábban is hívtak a régióba, legutóbb március 15-én, ám nem tartotta alkalmasnak a látogatást. A szimbólumoktól terhes román nemzetpolitika alakítói most úgy vélték, mielőtt a szász származású államfő Mărăștre megy, ahol fejet hajt a száz évvel ezelőtti németverő román hősök emléke előtt – kampánycélból –, megfordulhatja magát Hargita és Kovászna megyében, az általuk nemlétezőnek tartott úgynevezett Székelyföldön is.
A Csíkszeredába érkező államfőt fogadja Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke (Fotó: MTI)
Annál is inkább indokolt az elnök látogatása, mert ezekben a megyékben a választásokkor sehol el nem ért rekordmagas támogatottságot kapott a lakosságtól, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tanácsa ellenére.
Az elnököt kedden reggel Csíkszereda tapsterén az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezetének, a Mintának a felhívására tüntetők fogadták. Az alakulat a választásokkor Klaus Iohannist hevesen támogatta, történelmi jelentőségűnek tartotta, hogy az 1989-es rendszerváltás óta először lett erdélyi elnöke Romániának, s úgy értékelte, hogy új korszak kezdődhet a magyar–román viszonyban, mely a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására épülhet – ezúttal „az elmúlt időszak magyarellenes megnyilvánulásai miatt” demonstrált.
Iohannis ügyet sem vetett a tüntetőkre, belépett a Hargita Megyei Tanács üléstermébe, ahol közvitán vett részt Hargita és Kovászna megye önkormányzati képviselőivel. Megérkezésekor felcsendült a román himnusz, amelyet felállva, némán hallgatott meg a közönség. Ezt követően a jelenlévők elénekelték a székely himnuszt is. A román hírtelevíziók botrányos incidensként bélyegezték meg a történteket, ám Klaus Iohannis – kilépve a politikai olvasógép szerepéből – azt mondta: néha túl kell lépni a protokollon, és meg kell hallgatni azt is, ami az emberek szívéből fakad.
Borboly Csaba Hargita megyei elnök a gyulafehérvári nyilatkozatban tett román ígéreteket kérte számon. Leszögezte, hogy a székelység nem akarja mostohagyermeknek érezni magát ebben az országban. „Remélem, hogy a 2018-ban esedékes centenárium alkalmával vállalja a mediátor szerepét, és segít abban, hogy a nyilatkozatban foglaltak megvalósuljanak” – fordult Borboly az államfőhöz.
A közvitán felszólaló Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester székely zászlót adott ajándékba a román elnöknek (Fotó: MTI)
Klaus Iohannis román lobogóval viszonozta az ajándékba kapott székely zászlót (Fotó: MTI)
Tamás Sándor Kovászna megyei elnök még sarkosabban fogalmazott: „Kettős mércét alkalmaznak minden téren ebben az országban. A romániai bukovinaiak, tatárok stb. szabadon ünnepelhetik nemzeti ünnepüket. Mi nem etnikai autonómiát akarunk, hanem olyan autonómiát, amely európai, és amelynek köszönhetően jólétben élhetünk” – sorolta Tamás Sándor.
Az előre megírt beszédében Klaus Iohannis látszólag kliséket ismételgetve, burkoltan az erdélyi magyar politikusokat tette felelőssé a székelyföldi állapotokért. Az etnikai elkülönülés káros voltára utalt, felrótta a magyar fiataloknak, hogy nem tudnak románul. A decentralizációt kötelezően alkalmazandónak, a regionalizációt kívánatosnak, az etnikai alapon szervezett autonómiát nemkívánatosnak nevezte.
A beszélgetés után az államfő Európa-szinten példaértékűnek nevezte, hogy Romániában a kisebbségi nyelveket lehet használni az iskolákban, a sajtóban és a közigazgatásban is, amennyiben nagyobb számú kisebbségi él az adott településen. „Azt hiszem, ennek lehetőségét – legalábbis európai szinten – pozitív példaként tartják számon” – jelentette ki az államfő.
A székelyföldi vezetők azzal a pozitív érzéssel zárták a napot, hogy Iohannis legalább elismerte: a két megye egy régióhoz tartozik.
Antal Árpád: Székelyföld autonómiája nem lehet etnikai alapú
Sportszerűnek nevezték az államfővel folytatott keddi megbeszéléseket a székelyföldi önkormányzati vezetők az államfővel kedd délután folytatott sepsiszentgyörgyi szűk körű megbeszélés után.
A sepsiszentgyörgyi megyeházáról kijövet Klaus Iohannis a románoknak és a magyaroknak is azt üzente: dolgozzanak együtt, mert ez az egyetlen célra vezető út mindenki számára.
A sportszerűség fogalmával Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere jellemezte a megbeszélések természetét. Szerinte ezt jelezte az is, hogy a megbeszélések elején elhangzott a román és a székely himnusz, és zászlót is cseréltek a székelyföldi önkormányzati vezetők és az elnöki hivatal képviselői.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a párbeszéd őszinte és konstruktív voltát hangoztatta. Az MTI kérdésére kifejtette: Székelyföld területi autonómiája nem lehet etnikai alapú, hiszen a régió csaknem minden településén élnek románok, romák és más nemzetiségűek is. Hozzátette: az autonóm régió területének a kijelölésénél azonban természetesen figyelembe kellene venni a történelmi hagyományokat és a kulturális sajátosságokat.
