Elsöprő győzelmet aratott a Szociáldemokrata Párt a legutóbbi választásokon Romániában, s a sikerének egyik kulcsa az volt, hogy bérnövekedést és adócsökkentést ígért.
Fél évvel a választások után a szociáldemokraták is rájöttek – beismerni még nem ismerték be –, hogy a termelékenység növelése nélkül egyszerre adót csökkenteni és a béreket emelni, nem lehet. Ezért elodázták a bérek újabb emelését, az egységes bértábla alkalmazását, megelégedtek azzal, hogy a parlamenti képviselők juttatását duplájára növelték. A kormány igyekezett kiegyenlíteni a keletkezett költségvetési hiányt, el kezdtek beszélni a szolidaritási adó bevezetéséről, amit a nagyobb jövedelműek fizettek volna meg, a részmunkaidősök társadalombiztosítási illetékének és adójának a minimálbéren foglalkoztatottak járulékaihoz való igazításáról, illetve arról is, hogy a cégek jövedelemadóját eltörlik és a pénzforgalmi adót avatják általánossá. Erre felhördültek a multik, így a kormány gyorsan visszatáncolt, csak a minimálbérnél kevesebből élő részmunkaidősök adója nőtt.
Nem az áfacsökkentés és az alacsony profitadó miatt van pénzszűkében a román kormány – derült ki az Európai Bizottság által készített Adózási tendenciák az Európai Unióban – 2016 című kiadványból.
Európa legnagyobb gazdasága a német, a szövetségi köztársaság éves központi költségvetésének 38 százaléka származik adóbevételekből. Románia esetében ezek csupán 28 százalékát adják az állami büdzsének. Az európai mércével mérve viszonylag alacsony romániai áfa ellenére, az áruforgalmi adóból befolyó pénz a költségvetés 7,8 százalékát adja, Németországban ellenben csak 7 százalékát. A cégek nyereségének megadóztatását illetően is eléggé hatékony Románia, ez a költségvetés 2,2 százalékát biztosítja, ami csak kevéssel marad el a németek 2,4 százalékától.
A német államkasszába befolyó pénznek 8,9 százaléka jövedelemadó, míg Romániában mindössze 3,7 százalék. Jelentős eltérés van a két ország között a szociális járulékok behajtásának hatékonysága tekintetében is: Romániában ezek a központi költségvetés 8,5, Németországban pedig a 15,1 százalékát adják.
„Ha egy 20 milliós országban csak 5 millió munkavállaló van, akkor nem lehetnek nagyok a költségvetés bevételei” – véli Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.
„Mostanáig abban az illúzióban éltünk, hogy lehetséges kevés adót fizetni úgy, hogy a költségvetési kiadások nagyok, hogy fel lehet emelni a közalkalmazottak bérét, és emellett még autópályákat is tudunk építeni. A politikusok táplálták ezt az illúziót, arról győzködvén a választókat, hogy létezik egy csodás megoldás. A valóságban ilyen nincs” – jelentette ki Aurelian Dochia gazdasági elemző.
A Szociáldemokrata Párt is kezdi ezt felismerni. Még ha beismerni nem is fogja. Hiszen a politikum Romániában állandó kampányban van.
