Kihirdette a külföldön élő román állampolgárok levélben való szavazását lehetővé tevő törvényt Klaus Iohannis államfő csütörtökön, miután előző nap az Alkotmánybíróság elutasította a jogszabály ellen emelt óvást. Az alkotmányossági kifogást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége terjesztette be, arra hivatkozva, hogy a törvény nem garantálja a szavazás titkosságát, diszkriminatív is az országban élőkkel szemben (akik nem voksolhatnak levélben), és azt az alkotmányos előírást is sérti, miszerint a parlamentet közvetlen és szabadon kifejezett szavazattal választják.
Az Elnöki Hivatal propagandaosztálya emlékeztetett, hogy Iohannis államfővé választása óta sürgette a törvény elfogadását, hiszen arra „az egész társadalom várt”, és lehetővé teszi, hogy „minden román élhessen választójogával, bárhol is éljen a világban.”
Amikor a Tisztelt Házban megszavazták a törvényt, a kormánypárti szociáldemokraták és az ellenzéki nemzeti liberálisok is ünnepeltek. A jogszabály elfogadásáért japán sztrájkoló liberálisok boldogan lobogtatták a karjukról lekapott fehér szalagot. Akkor még azt remélték, hamarosan jelöltjük, Cătălin Predoiu lesz az új román miniszterelnök, hisz ebben egyeztek meg Klaus Iohannis elnökkel. A szociáldemokraták abban az illúzióban ringatták magukat, hogy ők a jövő őszi parlamenti választásokig kormányon maradhatnak, hiszen elnökük, Liviu Dragnea elutasíthatatlan alkut ajánlott az államfőnek: elküldik Victor Pontát, ha szociáldemokrata (azaz ő, Liviu Dragnea) lesz a helyettesítője. A levélszavazás törvénye ugyanis mit sem változtat az eddigi gyakorlaton, annak a pártnak biztosít előnyt, amely a választásokat szervezi: lehetőséget nyújt a csalásra, amellyel a kormányon levők élhetnek. Miután azonban Iohannis kitolt mind a két nagypárttal, és az új szakértői kormány szervezi majd a választásokat a jövőben, a külföldi szavazatokkal visszaélni nem lehet.
Sajnos, élni sem igen vele. Egyrészt levélben szavazni csak a parlamenti választásokon lehet, és csak annak, akinek a lakcíme külföldön van, aki rendelkezik tartózkodási engedéllyel. Nos, így már nagyon sokan, akik munkaszerződés nélkül, feketén dolgoznak az EU országaiban, nem szavazhatnak. Ráadásul a szavazás lehetősége regisztrációhoz kötött, amit nem lehet online felületen is megtenni. A nyilvántartásba vétel idő- és pénzráfordítást is feltételez. Esetenként akár több száz kilométert is kell utazniuk azoknak, akik regisztrálni akarnak a legközelebbi román külképviseletig. Amit szintén nagyon sokan nem fognak vállalni.
Ezért nem tűnik reálisnak az a fenyegetés, hogy több millió fel nem használt külföldi szavazat kerülne az országos kosárba – mivel a külföldön élő román állampolgároknak két szenátori és négy képviselői hely jár –, amely a visszaosztás miatt a magyar képviseletet veszélyeztetné. Egy-két mandátumot azonban biztosíthat a román jelölteknek a magyarokkal szemben, és ez is érezhető veszteséget jelentene.
Külföldön számos erdélyi magyar is dolgozik, tartózkodik, így elméletileg a magyar jelöltek is számíthatnak levélszavazatokra. Ehhez azonban kapcsolatfelvételre, jó kommunikációra – és nem utolsósorban a magyar kormány biztatására – is szükség lenne.
