A lassan véget érő esztendőben mintha mellénk, erdélyi magyarok mellé szegődött volna a hátunk mögött hagyottnak hitt múlt. Ismét kísérteni kezdett a nacionálkommunizmus. Noha tavaly ilyenkor még a legtöbben közülünk azt remélték – nem tartoztam közéjük –, hogy az új román elnök, az erdélyi szász Klaus Iohannis megértőbb, empatikusabb lesz a kisebbségekkel, európai mércével mérve jogos kéréseiket igyekszik teljesíteni. Súlyos tévedés! Iohannis mindvégig túlhangsúlyozta hazafiságát, szász eredetű igaz románnak vallotta magát. A kisebbségi kéréseket ugyan meghallgatta, ám érdemben azokra választ sohasem adott.
Két tényező játszott közre abban, hogy negyedszázaddal a temesvári antikommunista forradalom után Románia visszatért a kisebbségellenesség és a nemzetállam építésének útjára. A már említett elnökválasztás: a szász államfő tagadhatatlan bizonyítéka a románság példa nélküli toleranciájának, illetve az, hogy Romániának az ukrán–orosz konfliktus keltette amerikai–orosz szembenállás miatt geopolitikai és geostratégiai szerepe felértékelődött. Románia ma az Egyesült Államok legfőbb és legalázatosabb kelet-európai partnere. Az USA pedig köztudomásúlag elnézi hűséges partnereinek, ha a kisebbségeivel nem éppen barátságosan bánik.
Sorozatos magyarellenes provokációk jellemezték az idei évet, ezek az elmúlt hetekben csúcsosodtak. A nacionalisták, a hatóságok és a média jó része Románia nemzeti ünnepe tájékán és napján igyekeztek olcsó – ám úgy tűnik ma is működő – manipulációs technikákkal a kollektív bűnösség és a terrorizmus bélyegét rásütni az erdélyi magyar közösségre. A Romániában hivatalosan be sem jegyzett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik tagját azzal vádolták meg, hogy robbantani akart a nemzeti ünnepen szülővárosában, Kézdivásárhelyen. Azonnal elindult a médiahenger, a közvélemény(de)formáló sajtó igyekezett összekapcsolni minden érdekvédelmi tevékenységet, autonomista törekvést a terrorizmussal.
A legelkeserítőbb az volt, hogy az államelnök az RMDSZ megkeresése és figyelmeztetése ellenére is csak hallgatott.
Az összemosási kísérlet tovább folytatódik e napokban is. Szerdán őrizetbe vették a vármegyések erdélyi elnökét, Szőcs Zoltánt, akit az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésére való felbujtással gyanúsítanak. Az ügyészség Szőcs Zoltánt a Székelyföld nem Románia! jelszó népszerűsítőjeként mutatta be, olyan terroristaként, aki azt vallja, hogy a HVIM céljait véráldozat nélkül nem lehet elérni. Az ügyészség szerint, a lehallgatott októberi tanácskozáson Szőcs feladatul szabta a HVIM kézdivásárhelyi tagjainak a házi készítésű robbanó szerkezetek elhelyezését a város különböző pontjain.
A HVIM felelőtlenül provokálta a román titkosszolgálatot, tudott arról, hogy lehallgatják és ezért is fenegyerekeskedtek. Legalábbis ezt állítják. Terrorcselekményekkel természetesen viccelni sem szabad. Őrizetbe vételük ezért jogos. Az azonban már nyugtalanító, hogy a Szőcs lakásában tartott házkutatás során más bűnjel hiányában az ügyészek Wass Albert-könyveket foglaltak le. Könyvelkobzásra a nyolcvanas évek vége óta nem volt példa...
Így ért utol Erdélyben a rég hátunk mögött hagyottnak hitt múlt. Így kísértett a nacionálkommunizmus szelleme. Talán a világ jövőre úgy alakul, hogy sikerül visszatoloncolni a palackba. Bízva bízzunk valahányan itt, a Balkánon!
