A szimbolikus politikai csatározás újabb tragikomikus fejezetét írhattuk meg ezen a héten: a titkosszolgálat akadályozta meg Sepsiszentgyörgy központjának parkosítását.
A székely megyeközpont önkormányzata tavaly szeptember elején két román tanácsos ellenszavazatával fogadta el a központ városrendészeti tervét, amelyet európai uniós támogatással valósíthattak meg. Ebben az szerepelt, hogy a kormánymegbízotti hivatal és a megyei tanács székháza előtt parkosítanak. Az a pályázat lett a nyertes, amely egy a köznyelvben csak sárkánydombként emlegetett térelem, egy öt-hat méteres magasságú, fűvel borított halmot álmodott a főtérre. A köznyelv azonnal el is nevezte Sárkánydombnak, nem mindenkinek tetszett az ötlet, de leginkább a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Kulturális Egyesülete tiltakozott. Azt állították, hogy a főtérrendezésnek valójában egyetlen célja van: eltakarni a Mihai Viteazul vajdát ábrázoló szoborcsoportot. A szobrot a szocializmus idején emelték az akkor létrehozott tapstér közepén. (Nicolae Ceausescu kommunista diktátor utasította a megyeszékhelyek vezetőit, hogy több ezer ember befogadására alkalmas tereket alakítsanak ki a városközpontban, akár a műemléképületek lebontásának árán is, ahol ő nagygyűléseket tarthasson, ahol őt éljenezheti a munkásosztály, ezeket hívja a népnyelv tapstereknek. Mihai Viteazul volt az a román vajda, aki a 17. század első évében osztrák támogatással rövid időre Moldva, Havasalföld és Erdély kormányzója is volt. Ő lett a Nagyrománia eszméjének első megvalósítója.)
Kovászna megye kormánymegbízottja, Sebastian Cucu, aki elődeihez hasonlóan egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy a székely zászló vagy a magyar himnusz ellen a bíróságon támadást indítson, nem hagyhatta ki ezt a lehetőséget sem, hogy bizonyítsa magyarellenességét. Tavaly októberben megfellebbezte a városrendészeti tervet arra hivatkozva, hogy hiányzik a Honvédelmi Minisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat jóváhagyása. A két erőszakintézmény háríthatott volna azzal, hogy a törvény szerint nincs is szükség ilyen esetekben a jóváhagyásukra. Nem ezt tették. A Honvédelmi Minisztérium a szovjet emlékmű esetleges elköltöztetése miatt ellenzi a városrendezési tervet – noha az nem terjed ki az emlékműre! –, a hírszerzés pedig a bírósági döntés utánra halasztotta a válaszát. Amit most már megfogalmazhat, hiszen a pert elveszítette a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.
„Valószínűleg egész Kelet-Közép-Európában egyedi eset, hogy egy kinevezett tisztviselő megtámadja és érvényteleníti egy demokratikusan megválasztott testület döntését” – kommentálta a történteket Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Majd sokatmondóan hozzátette: „Ez az önkormányzatiság Romániában...”.
Azonban nem hátrál meg, mert mint mondta: „Azt nem tudom elfogadni, hogy ebben a városban ne a választott tisztségviselők, a tanácsosok, a polgármester, az önkormányzat döntsék el azt, hogyan nézzen ki egy tér, hanem a kormány által kinevezett prefektus. Tehát annyiszor fogjuk ezt a történetet újrakezdeni, ahányszor kell, de a vége úgyis az lesz, amit az önkormányzat akar, és nem az, amit a prefektus.”
