Franciaország sürgősségi nemzeti terv kidolgozását kérte Romániától a romák beilleszkedésének elősegítésére, e programot Párizs szerint egymilliárd euró értékben európai alapokból lehetne finanszírozni.
A kitoloncolásokat továbbra is eltérően ítélik meg a francia, illetve a román politikusok.
„Nem toleráljuk a román állampolgárok szabad mozgásának akadályozását, sem az etnikai diszkriminációt, és felhívjuk a figyelmet, hogy azokat lehet és kell kitoloncolni, akik bűncselekményt követnek el” – fogalmazott keményen Vasile Blaga belügyminiszter, aki figyelmeztetett: az az 500 személy, akit kitoloncoltak, és visszajött, Romániába, mind büntetlen előéletű volt. A szókimondásáról ismert belügyminiszter hangsúlyozta: „A romakérdés európai probléma, hiszen Európa legnagyobb kisebbségének a nagy része nem Románia területén él. Románia vállalja a maga problémáit, nem fut el előlük, de nem kizárólag az ő felelőssége a romakérdés megoldása, s nem is fogadja el, hogy teljes mértékben rá hárítsák.”
A román kormány legutóbbi ülésén megerősítette azt az álláspontját, hogy a romák helyzetének ügye egész Európát érintő kérdés, ezért azt európai szinten lehet csak megoldani. Teodor Baconschi külügyminiszter szerint megfelelő szociális védelmet biztosító politikát kell alkalmazni az európai országok területén tartózkodó, hátrányos helyzetű személyek érdekében.
Vasile Blaga belügyminiszter szeptember 20-át jelölte meg határidőként, addig a kormány megyei képviseleteinek, a prefektusi hivataloknak el kell készíteniük a romák integrálását célzó terveket.
Bíró Béla erdélyi politológus szerint azonban tüneti kezelésnek is kevés lesz e terv lebonyolítása. Úgy véli, a kelet-közép-európai cigányság csakis a közösségi jogok alapján, saját intézményeik, közösségi rendjük kialakításával, azaz a ma még szitokszóként emlegetett párhuzamos társadalmak legitimálásával lehetnének integrálhatóak. Efféle kölcsönösségnek sajnos semmi jele. Európa még mindig a kisebbségellenes nemzetállam rasszista patternjeiben gondolkodik. Az egyetlen haladás abban áll, hogy asszimiláció helyett ma már inkább integrációról beszél. De ha alaposabban utánagondolunk, ugyanazt érti ezen.
