Vasárnap európai parlamenti választások lesznek Romániában is. Az erdélyi magyarság számára nem csupán az a tét, hogy hány képviselőt küld Brüsszelbe, ahol az unió polgárait érintő döntések négyötödét hozzák, hanem az is, hogy a közélet, a politikai élet a közeljövőben a dialógusra vagy az egymás ellen feszülésre épül-e.
Az európai parlamenti választások kampánya Romániában egyetlen politikai alakulat, az RMDSZ–EMNT koalíció számára szólt valóban Európáról. A többi párt az őszi elnökválasztás főpróbájának szánta a korteshadjáratot, és nem mulasztotta el hátba szúrni ellenfeleit vagy éppen kormánykoalíciós partnereit, a romló életszínvonal és gazdasági klíma előidézőiként állítva be őket. Elvtelen kampányukkal tovább növelték a romániai választóknak azt az érzését, hogy ez a választás most nem fontos.
Az RMDSZ és az EMNT azonban igyekezett bizonyítani, nem mindegy, hogy lesz-e, és elég erős lesz-e az erdélyi magyarság, végső soron a Kárpát-medencei magyarság képviselete a régiók Európájának fővárosában, ahol az Uniót érintő 10 fontos kérdés közül 8-at meghoznak. Ott, ahol még csak Európa állatainak jogait szabályozták, de a kontinens legnagyobb kisebbségének, a magyarnak az érveit meghallgatva, megértve, a közeljövőben talán kisebbségvédelmi jogszabályt is alkothatnak.
Az erdélyi magyarság számára az egyesült Európa eszméje létfontosságú – hangsúlyozta kampányában az RMDSZ. Fontosabb, mint a nemzetállamban élő és gondolkodó románok, illetve az anyaországi magyarok számára. A többségi nacionalizmus kiújuló hullámai sokkal inkább fenyegetik identitásunkat, mint az EU-integráció következményei. Sőt, utóbbi védhet meg az előbbiektől. Romániában élő, magyar nemzetiségű európai polgárokként őrizhetjük meg nem csupán hagyományainkat, kulturális értékeinket, de húsz év alatt kicsikart, az utóbbi hónapokban már kétségbe vont jogainkat is.
Az erdélyi magyarság számára a vasárnapi választásnak tehát tétje van.
Tétje van azért is, mert részvételükkel visszaigazolhatják a politikumnak, hogy valóban az összefogás a célravezető cselekvés. Jelezhetik az eddig torzsalkodó, fenekedő politikusoknak, hogy támogatottságuk nagyobb mértékű, ha együttműködnek. Ha az egység illuzórikus is, az összefogás a járható út a kisebbségi társadalmak számára.
Ha az erdélyi magyarság restség, tunyaság, renyheség miatt távol marad az urnáktól, azzal nem csupán az összefogás, hanem a saját nemzeti sorsát is megpecsételi. A turáni átok ellepi az utolsó magyarok lakta régiót is, amely eddig minden kívülről és belülről kélt és keltett megosztási kísértésnek ellenállt.
Csupán a Magyar Polgári Párt elnöke, Szász Jenő igyekezett az elmúlt hetekben kételyt támasztani a választókban az összefogás szükségességét illetően. A Magyar Polgári Párt számos ismert vezetője, köztük Csép Sándor és Csinta Samu csütörtökön nyílt levelet intézett pártja szimpatizánsaihoz, az erdélyi magyar polgárokhoz. „Mindennek rendelt ideje van.
Félretéve pártpolitikai szempontjainkat, és bízva a magyar összefogás jövőbeli kiteljesedésében, úgy gondoljuk: most itt az ideje annak, hogy vasárnap, június 7-én mi is elmenjünk szavazni – olvasható a nyílt levélben. – Amikor Sólyom László köztársasági elnököt szinte kitiltják Romániából nemzeti ünnepünkön, amikor Szlovákiából ki akarják tiltani Orbán Viktort, a Fidesz–MPP elnökét, amikor Ukrajnában nyelvtörvénnyel lehetetlenítik el kárpátaljai testvéreink oktatását, amikor Délvidéken Vajdaság autonómiájának lényegét lúgozzák ki a szerb nacionalisták, amikor Romániában pártállami időket idéző módon távolítják el a magyar szakembereket csak azért, mert magyarok, akkor nem ülhetünk tétlenül.”
Vasárnap este megtudjuk, mekkora a valódi összefogás Erdélyben.
