Brassói tudósítónktól
Európa tigriséből Kelet-Európa ázott kismacskájává válhat Románia. Tavaly a gazdasági fejlődés elérte a 9 százalékot, idén viszont mínusz 6 százalékra csökkenhet. Az államelnök szótagolással nyomatékosította: jön a re-cesz-szi-ó!
A napokban bizonyossá vált, amit Romániában sokan sejtettek: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kemény feltételekhez kötötte a nemzeti pénznem stabilizálásához szükséges kölcsönt. Jellemző egyébként, hogy nem a román hatóságok, hanem a pénzintézet hozta nyilvánosságra a még a tavasszal megkötött készenléti hitelmegállapodást, amely tartalmazza a 19,95 milliárd eurós hitel felhasználásának feltételeit, illetve a megállapodás kritériumait is.
A memorandumból egyértelműen kiderül, hogy az IMF szakértői nem bíznak a román kormányban, és igencsak tartanak attól, hogy az őszi elnökválasztási kampányban a politikusok felelőtlenül ígérgetnek majd. Így feltételként szabták, hogy a hitelkeretet nyolc részletben kaphatja meg az ország, de csak akkor, ha az államháztartási hiány és az infláció nem haladja meg az egyezményben rögzített értékeket. Amit negyedévente kell közölni a Valutaalap szakértőivel, és ha a bizonyítvány rossz, akkor jó eséllyel az épp aktuális hitelrészlet is az IMF bankszámláin marad.
A romániai közalkalmazottak egyhamar nem részesülhetnek béremelésben, a kormánynak pedig igen szorosra kell húznia a nadrágszíjat. Noha a kormánypártok széles körű klientúrája éppen a bőségszaru megnyitását várja.
Az is része a megállapodásnak, hogy november 30-ig a költségvetési alkalmazottak egységes bérezési törvényét is el kell fogadni, és az év végéig módosítani kell a nyugdíjtörvényt. A Valutaalap kérése főként a nyugdíjkorhatár kitolását célozza. Várhatóan a nők és a férfiak egyaránt 65 évesen mehetnek a későbbiekben nyugdíjba.
Az IMF egyébként igen borúlátó Románia középtávú gazdasági kilátásait illetően. A legfrissebb valutaalapi előrejelzések szerint 2009-ben és 2010-ben a bruttó hazai termék csökkenése várható.
Traian Băsescu elnök vasárnap váratlanul megjelent a kormány rendkívüli ülésén, ami nagy felháborodást váltott ki a szociáldemokraták körében. Az SZDP számára egyre világosabb ugyanis, hogy másodrendű szerepe van a Boc-kormányban. Az SZDP szóvivője, Bogdan Niculescu Duvăz közölte: amennyiben az államfő még egyszer ilyesmire vetemedik – mármint előzetes egyeztetés nélkül egyszerűen beül a kormányülésre –, a szociáldemokrata miniszterek elhagyják a termet. A koalíciós partner szerint az elnök jelenléte a kormányülésen a demokrata liberális Emil Boc miniszterelnök gyengeségének nyilvánvaló bizonyítéka.
A kommentátorok egyértelműen úgy vélik, hogy Băsescunak ez a „magánkezdeményezése” az őszi elnökválasztásokra előretekintő, idő előtti kampányfogás volt.
Baj van, mondta egyébként a kormányülésen Traian Băsescu, s felülbírálta a Román Nemzeti Bank korábbi, szerinte túlságosan is derűlátó előrejelzését a rövid távú fellendülésről, megállapítva, hogy „a Nemzeti Bank optimizmusa indokolatlan”, nincs pénz beruházásokra, s a Nemzetközi Valutaalap sem hisz már a csodákban. Aztán szinte minden minisztert kioktatott.
Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt és a kormánykoalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt elnöke is úgy vélte, azzal, hogy az államfő antidemokratikus eszközökkel beavatkozik a kormány és legfőképpen a Nemzeti Bank dolgába, tovább mélyíti az amúgy sem sekély válságot.
Úgy tűnik, Románia hasonló hibákat követett el, mint Magyarország, és nyugati szomszédjának a sorsára juthat.
