Brassói tudósítónktól
Nyílt titok, hogy a kommunizmus idején az egyház szolgái közül néhányan nem csupán az Igét hirdették, hanem a lelkésztársakról, a hívekről jelentést is írtak a hírhedt titkosrendőrségnek, a Securitaténak. A besúgók a rendszerváltást követően sem gyakoroltak bűnbánatot. Húsz éve háborítatlanul vesznek részt az egyház és a köz életében.
Molnár János, a református lelkészek szekus dossziéit kutató szegedi történész Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének első kötetét csütörtökön mutatták be a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteményének székházában. A négyszáz oldal szöveget és kétszáz oldal dokumentummellékletet tartalmazó kötet Tőkés László EP-képviselő, valamint a Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-frakciójának támogatásával készült. A Securitate munkájába nyújt betekintést, több megfigyelt személy, besúgó, illetve szekus tiszt nevét is felfedi a dokumentumkönyv. A könyvbemutatón a szerző mellett Tőkés László és Demeter Szilárd, a Partium Kiadó igazgatója is jelen volt.
A szerző, Molnár János úgy vélte, a bűnvallás és a bűnbocsánat ma sem késő, az egyházi életében is eljött az idő, az erkölcsi válságból az erkölcsi megújulás útjára kell lépni. Tőkés László pedig így fogalmazott: A kommunista rendszer besúgói továbbra is ott settenkednek egyházi struktúráinkban, közéletünkben, és mindaddig a pillanatig, amíg ez így van, az egyház sem újulhat meg igazán.
Az EP-képviselő már a könyv megjelenését megelőző napokban leleplezett néhány kollaboráns lelkészt. Bátori Gyula volt gencsi lelkipásztorról a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület vezetői régóta sejtették, hogy besúgó volt, az átvilágító bizottság most hozta nyilvánosságra a Kovács Ferenc álnéven jelentő ügynök valódi kilétét. A másik besúgó Fazakas Sándor, aki Herman álnéven jelentett, furcsamód egészen 1991-ig. Őt elsősorban külföldre vándorolt magyarok megfigyelésére szakosították.
Talán a legsokkolóbb dr.Bartha Tibor főorvos ügye, aki Tőkés László húgát vette feleségül, és már a lakodalomból jelentett, Stelian álnéven, a Tőkés családról, elsősorban Lászlóról és édesapjáról. „Valószínűleg a Securitate azért szervezte meg a házasságot, hogy így kerüljön közelebb hozzánk a besúgó” – vélte a püspök.
Demeter Szilárd, a Partium Kiadó igazgatója megjegyezte, a Szigorúan ellenőrzött evangéliumban Molnár János valójában a kommunizmus emberi drámáiról beszél, s megmutatja: „még a rossz választások esetében is létezett olyan megoldás, amikor aránylag tiszta lelkiismerettel ki lehetett szabadulni a csapdahelyzetből”. A kiadó föltette sok erdélyi magyar nevében a kérdést: Vajon a rendszerváltás után miért nem menesztették a hatalomba és közéletbe „visszaszivárgó” szekus besúgókat?
„Ha az 1990-es évek elején kiiktatjuk sorainkból őket, bizonyosan nem így alakultak volna a dolgaink, ahogyan alakultak. Az egyház, de még az RMDSZ is más lenne, ha az egykori kollaboránsok és besúgók ma nincsenek ott a sorainkban, hogy gátoljanak bennünket az előrehaladásban. Nem fejvadászatot akarunk, hanem megtisztulást” – mondta Tőkés László.
Tőkés László volt református püspök adatai szerint az erdélyi református egyház kereteiben dolgozók kétharmada meghurcolt, meggyötört, egyharmad viszont cinkos, besúgó volt, aki 1989 után is folytatta vagy folytatja káros tevékenységét. „Nem a bosszú vagy az egyoldalú elégtétel vezérel, de gondoljuk csak el, hogy Bartha Tibor még mindig az erdélyi kapcsolatokat meghatározó magas körökben, a nemzeti oldalon dolgozik. Rémtörténet, dráma ez az egész, és egyszerűen nem találok magyarázatot a motivációjára” – tette hozzá az EP-képviselő.
Az is megválaszolatlan kérdés marad, hogy azok a besúgók, akiket kényszerített a Securitate az együttműködésre, miért nem igyekeztek vallomásukkal megszabadulni a múlt terhétől...
