1990 -ben a marosvásárhelyi románok és magyarok közötti utcai csatározások után fiatal erdélyi és magyarországi értelmiségiek úgy vélték, szükség van egy olyan politikai fórumra, amelyen megvitatják az együttélés zavarait. Az első nyári szabadegyetemet a háromszéki Bálványoson szervezték meg, majd amikor a rendezvény akkora tömegeket vonzott, hogy szükség volt elköltöztetni eredeti helyéről, a Hargita megyei üdülőhelyen, Tusnádon vertek tábort. Így jött létre a Tusványos, amelyre Emil Constantinescu elnök óta fontos román politikusok is eljönnek.
Idén a Tusványos vendége volt Traian Băsescu államelnök, akinek Tőkés Lászlóval vívott szópárbaja elhomályosította még a tábor mindenkori fénypontjának számító Orbán Viktor-beszédet is.
A választásokra készülő elnök, Traian Băsescu nyilvánvalóan szavazatok megszerzéséért utazott le Tusványosra: a magyarok szimpátiáját kívánta puszta jelenlétével elnyerni, azzal pedig, hogy határozottan kijelentette, ellenzi a székelyföldi autonómiát, megmutatta a nacionalista román választóknak is, hogy van bátorsága egyedül a magyarok közé menni és ellenszegülni akaratuknak.
Természetesnek tűnik, hogy Traian Băsescu kijelentését, amely szerint Románia alkotmányának szellemében Székelyudvarhelynek is csupán annyi autonómiája lehet, mint a dél-romániai kisvárosnak, Caracalnak, füttykoncert kísérte. Az államfő a hallgatóság reakcióját látva háromszor ismételte el az Alkotmány első cikkelyét: Románia nemzetállam, szuverén és feloszthatatlan. Az egyre nagyobb füttyszót hallva pedig nyugodtan ezt mondta: „Párbeszédet folytatni jöttem ide, aki így viszonyul, az elzárkózik a dialógus elől!”
Megerősítette viszont az RMDSZ áprilisi kongresszusán hangoztatott álláspontját: helyi szinten mielőbb meg kell valósítani az önrendelkezést. „Mindenkire kiterjedő, az alaptörvényt nem sértő autonómiát kell létrehozni. Remélem, mindenki számára világossá vált, hogy az autonómia nem alku tárgya, és tévednek azok, akik az országon belül útlevelet akarnak bevezetni” – mondta Traian Băsescu.
Tőkés László határozott hangon válaszolt az államfőnek: az erdélyi magyarok bíztak Traian Băsescuban, azonban csalódottan tapasztalniuk kellett, hogy sem a román nyelv oktatása, sem pedig a decentralizáció ügyében nem történt előrelépés.
A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor méltatta a román elnököt, megköszönte, hogy vállalkozott a tusványosi párbeszédre. Kijelentette, hogy a Fidesz és a DLP a nagy európai politikai csoport, az Európai Néppárt tagja, így több európai ügyben is alkalmuk volt együtt dolgozni.
Traian Băsescu és Orbán Viktor a román–magyar kettős állampolgárság kérdésére is kitértek. Románia támogatja a kettős állampolgárságot – mondta a román államfő. –A kettős állampolgársággal rendelkezők közhivatali funkciót is betölthetnek, és ez egy modern, európai álláspont.
Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyszer már megkérdezték a magyarokat ez ügyben, ennek a népszavazásnak pedig súlya kell legyen: az igenek voltak többségben, ennek megfelelően kell törvényt alkotni, és ezt meg is tesszük – mondta.
Orbán Viktortól azt is megkérdezték, kire szavazna az őszi elnökválasztáson: Kelemen Hunorra vagy Traian Băsescura? A Fidesz-elnök salamoni választ adott: tudomása szerint a román választási rendszer kétfordulós, így először az RMDSZ-jelöltre szavazna, a második fordulóban pedig Traian Băsescura.
A román államelnök tehát jött, látott és győzött (ha meg nem is győzött) Tusványoson.
